„Miért nem bírom elengedni a kontrollt, és nem merek spontán élni?” Kiki kérdése beindítja a játékot. Szerepeket és mondatokat oszt társainak a pszichodrámacsoportban, akikkel eljátszhatja az életéből vett jeleneteket. A csoport elfogadó melegében, a drámavezetők inspirált vezetésével újra átélheti azokat, ezúttal teljes szívvel. A Kiki történetéből kibomló tragédia egy a kelet-közép-európai hétköznapi tragédiák közül.

Xantus János utolsó filmje egészen közelről ábrázolja a pszichodrámacsoport és a terápiás folyamat működését, amely ritkán látható filmen.