AZ ÉVEK ÓTA TELTHÁZAS ANYÁD KÍNJA UTÁN AZ APASÁG REJTELMEIBE NYÚJT BETEKINTÉST AZ ORFEUM EBÉD/VACSORASZÍNHÁZI DARABJA. Kétórás felhőtlen szórakozás kényelmes ebéd/vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek. Négy jó barát: Zoli, aki karrierista felesége helyett maradt otthon a gyerekekkel; Gábor, a menő ügyvéd kemény elvekkel; Misi a négy gyereket szerény ám annál boldogabb körülmények között nevelő apuci; és a még mindig megállapodni képtelen Tomi - Zoli lakásán gyűlnek össze, hogy míg hármójuk felesége színházba megy, addig ők vigyázzanak az ott alvó gyerekseregre. Gábor tanácsára bébiszittert hívnak, hogy néhány órára ki tudjanak szabadulni. Esti kiruccanásuk tervét Tomi bejelentése akasztja meg, miszerint a főnökének lánya tőle vár gyereket. A három barát mindent megtesz, hogy az életimádó szingli Tomiba „lelket öntsön”. Szakítás, lánykérés, szülés, gyereknevelés: a három tapasztalt apuka mindenben tud tanácsot adni, és természetesen azt a lehető leghumorosabb és legőszintébb módon. Két órás felhőtlen szórakozás kényelmes vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
Fiatal koromban, mielőtt felfedeztem volna a táncművészetet és teljesen elköteleződtem volna mellette, a rajzolás nyűgözött le. Ma is ugyanezt a megszállottságot őrzöm abban, amit munkáimban a mozdulat felépítése és térbe helyezése iránti vonzalomnak nevezek. Honnan indulok, hová tartok, mi lesz az utam... Valószínűleg megőriztem ezt a kimondhatatlan késztetést, hogy nyomot hagyjak a művészi gesztussal, párosulva a szívügyemmel: az idővel való kapcsolattal. Koreográfiai anyagot alkotni egy téma kereteinek meghatározásával, ahol a tér és az idő az eszköz, ahol a táncolt mozgás a fonal, ahol a koreográfiai szerkezet az összefonódás – minél bonyolultabb a szövés, annál inkább hasonlít a mű a csipkéhez: egy partitúrához. Mérföldköveim tehát kijelölik ezt az átültetést, vagy még inkább a művészetnek nevezett tárgy dematerializálását egy definíció szerint efemer, táncolt mozdulatba. Egy olyan dematerializálást, amely paradox módon minden anyagot a táncnak ad. Ehhez a munkához egy történelmi elemre szeretnék támaszkodni, hogy megtaláljam azokat a kereteket, amelyek inspirálják a formákat, a gesztusokat, majd a koreográfiai frázisokat: a csipke egyik feltételezett, a Keletről származó és a hímzéshez kapcsolódó eredetére. Algéria nem a Kelet, mégis ez a földje annak a nagy művészeti és irodalmi áramlatnak, amelyet orientalizmusnak nevezünk. Tehát, mint egy XIX. századi orientalista, aki azért jött Algériába, hogy életre keltse a Keletről szőtt álmait, úgy szeretnék én is – Franciaországban született gyermekként, aki csak később fedezte fel saját és két algériai származású szülője valódi gyökereit – életet adni az álmaimnak. Az „Amit a nap az éjszakának köszönhet” – Yasmina Khadra, a párizsi Algériai Kulturális Központ igazgatójának regénye – abban a pillanatban és ugyanott játszódik, ahol szüleim „mindent hátrahagytak”, ahogy mondani szokták. E „nap” keresésére indulni, erőt és formát adni neki, ahogyan az ember az Igazságot, pontosabban egy igazságot keres. A csipke definíció szerint mindenekelőtt a „világosság” megteremtésének módja, a fényé a szövetben, az anyagban... ... a „nap” megjelenése a történetemben, és miért is ne – anélkül, hogy túl nagyravágyónak vagy nagyképűnek tűnnék – a Történelemben. Ez ideális „ürügy”, az én útjaim és az Algériában megismert táncosok által bejárt utak csodálatos átültetése, mivel annyi szál keveredik és fonódik össze, annyi kapocs köt össze minket egy közös történelemben és földrajzban: a nagy mediterrán medencében. A csipke ünneplése a maga kifinomultságában és szépségében, miközben az emlékezés munkájához kapcsolódik. Ez a projekt két törekvés keresztútján áll: az építkezés és a táncos kompozíció iránti vágyam, valamint az a mély igény találkozik itt, hogy közelebb kerüljek algériai gyökereimhez. Megtalálandó kapcsolatok, megújítandó kapcsolatok, és olyanok, amelyeket még fel kell építeni”. Koreográfus: Hervé KoubiAsszisztens: Fayçal Hamlat Előadók: Badr Benr Guibi, Giacomo Buffoni, Mohammed Elhilali, Youssef El Kanfoudi, Abdelghani Ferradji, Oualid Guennoun, Vladimir Gruev, Islam Kunakkulov, Bendehiba Maamar, Nadjib Meherhera, Houssni Mijem, Ayoub Rouifi, Matteo Ruiz, El Houssaini Zahid Zene: Maxime Bodson, Hamza El Din – Kronos Quartet, Johann Sebastian Bach, hagyományos szúfi zeneZenei átiratok / hangszerelések: Guillaume GabrielFényterv: Lionel BuzonieJelmez: Guillaume Gabriel
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, de a kacsakirály és kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából kiderül az is, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.
A Nemzeti Színház elkötelezetten törekszik arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a színművészeti egyetemek oktatási és gyakorlati képzésébe. Ennek újabb mérföldköve A magyar népmese háza projekt, amelyben rendező szakos hallgatók számára kínálunk lehetőséget népmese-előadások színrevitelére, a Nemzeti Színház fiatal színészei és a gyakorlatukat töltő színművész hallgatók közreműködésével. A magyar népmesék a nemzeti kultúránk fundamentumai, amelyek az anyanyelv elsajátítása után talán a legelső találkozási pontot jelentik a gyermekek számára a magyar kulturális örökséggel. Ezek a mesék évezredes tudás letéteményesei, amelyek a magyarság szellemi örökségének legmélyebb és legtisztább rétegeit hordozzák magukban. Éppen ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy ezek a történetek újra és újra elhangozzanak, és minden nemzedék számára tovább öröklődjenek. Jelen esetben a 4–8 éves korosztályt szeretnénk megszólítani, miközben bevezetjük őket a színház varázslatos világába is.
Hiánypótló opera Tóth Péter A Szépség és a Szörnyeteg című alkotása, amely nemcsak gyerekeknek szóló mese, hanem egyben gyermekek által is megszólaltatott mű. Egy klasszikus, operai igénnyel megkomponált mesefeldolgozásról van szó, amelynek a már sokszoros szövegkönyvíró Mechler Anna szövege is a maga költői eleganciájával forr eggyé. „Köszöntelek, te szépséges vendégem! / Olyan vagy, mint a holdsugár az égen! / A fénye szép szelíden leragyog, / Hát eljöttél hozzám! És én boldog vagyok! / Ne félj: az arcom csúf, de nem gonosz a szív, / Sétáljunk hát! A rózsakert pihenni hív! / S ha szép karod karomba öltöd, drága lány, / E földön nálam nem lesz boldogabb talán!” Efféle sorok lesznek hallhatók az operában, amely mintegy háromnegyed órában egyáltalán nem Walt Disney világát hivatott megidézni. Ehelyett sokkal inkább az érzelmi gazdagság árnyalatainak megfestését és annak a kérdésnek a körbejárását tűzi ki célként, hogy miképp lehet mindenben meglátni a szépet.Tóth Péter a nagysikerű Tóték 2019-es bemutatója után tehát egy újabb kortárs operával ajándékozza meg az Eiffel Műhelyház felnőtt és gyermek közönségét – és egyben felnőtt és gyermek előadóit. Videógrafika: Czeglédi Zsombor A Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Magda, a legidősebb lánya: Melkovics Loretta, Bede Lina ZsófiaLéna, a középső lánya: Csányi Panna, Turi JohannaViola, a legkisebb lánya: Gábor Luca, Turi Brigitta Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Gyermekkara
Veled is? Nehéz kamasznak lenni? Meg vagy magaddal elégedve? Nehéz a szüleiddel,testvéreiddel, barátaiddal, az egész világgal boldogulni? A SICC Production és a Budaörsi Latinovits Színház koprodukciójában létrehozott zenés előadás Janikovszky Éva felejthetetlen, vesébe látó szövegei és a Budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház gyerekvers pályázatának válogatott versei segítségével keresi a választ a kérdésekre. Janikovszky Éva éppen 100 éve született, de a mély emberismereten alapuló irónia, humor amellyel megszólítja a különböző generációkat semmit nem vesztett frissességéből, érvényességéből. Jóllehet az alfa generáció már nem szalagos magnón hallgatja kedvenc zenéit, mint a boomerek, de szüleik, nagyszüleik, sőt dédszüleik is pont azt érezték amikor tizenévesen tükör elé álltak. Fiatal színművészek által egyesszám első személyben megfogalmazni ezeket a gondolatokat páratlan lehetőség. A színház közösségi élmény, lehetőség arra, hogy a nagy kamasz-magányban együtt nevethessünk önmagunkon, felmenőinken és néha persze másokon is. Felszabadító megtapasztalni, hogy nem vagyunk egyedül nyűgeinkkel, bajainkkal, hogy mások is ugyanúgy éreznek mint én, és hogy csak ezt a pár évet kell valahogy átvészelni…
Egy mélyen emberi történet két magányos lélekről, akik egy különös találkozás során saját határaikat és félelmeiket ismerik meg. Nancy, a hatvanas éveiben járó, frissen megözvegyült nő elhatározza, hogy bepótolja mindazt, amiről egész életében lemaradt – köztük a testi örömöket is. Ezért felkeres egy fiatal szexmunkást, Leo Grandét, aki nemcsak figyelmes társ, hanem önismereti útjának katalizátora is lesz. Az együtt töltött órák során a kezdeti zavar helyét fokozatosan őszinte kíváncsiság, intimitás és elfogadás veszi át. A darab merészen, mégis finoman boncolgatja a szexualitás, a vágy, a testkép és az önértékelés kérdéseit, miközben rámutat: az igazi felszabadulás nem a tökéletességben, hanem az önmagunkhoz való bátor közeledésben rejlik. A Minden jót, Leo Grande egyszerre megható és felszabadító előadás, amely érzékenyen és tabuk nélkül beszél szerelemről, magányról, életigenlésről – arról, hogyan tanulhatunk újra bízni önmagunkban és másokban. A színházi est különleges találkozás: két ember története, akik egy szobában, néhány óra alatt újraértelmezik a boldogságról és intimitásról alkotott képünket.
Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését? Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést. Mint aki maga is járt azon a tájon, amelyről mesél, s akinek épp ezért készek vagyunk elhinni: lehetséges a visszatérés. Mint bármi. Csak elég erősen kell rá gondolni. Zeneszerző: Farkas Virág ‘Zazie’ Látványasszisztens: Kaszás Nina
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
A 90-es évek ikonikus filmvígjátékából készült musicalsiker, a West Enden és a Broadwayn már nézők millióit elcsábító Apáca Show az Erkel Színház színpadán! Fergeteges humor, érzelmes sztori, mely a mozivászonról is ismerős, szemkápráztató látvány, fülbemászó disco- és gospel-dallamok röpítik mennyekbe a nézőt, aki jegyet vált az Apáca Show musicalváltozatára. A történetben Deloris Van Cartier bárénekesnő véletlenül szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, így menekülni kényszerül. A rendőrség segítségével egy zárdában rejtőzik el, ahol fenekestül felforgatja a szentéletű nővérek életét, cserébe felvirágoztatja a zárda kórusát. Dalszövegek: GLENN SLATERSzövegkönyv: CHERI STEINKELLNER & BILL STEINKELLNERTovábbi szövegkönyv részek: DOUGLAS CARTER BEANE
Színházi társasjáték. Csaturanga ősi földjén minden fekete-fehér…vagy mégsem? Aki mer, az nyer - de vajon elég cselesek vagyunk ehhez a játszmához? A Sárkányfutó átka c. előadásból inspirálódva legújabb színházi társasjátékukat családoknak ajánljuk, ahol kicsik és nagyok együtt fedezhetik fel a sakk drámai világát. A színházi társasjáték egy olyan közös kaland, ahol a résztvevők a történet aktív részeseivé válnak. A hagyományos társasjátékra hasonlító játékmenet során döntéseket hozhatnak, irányíthatják a játék alakulását együtt játszva a színészekkel: szülők és gyerekek közösen oldhatják meg a szereplők elé állított izgalmas kihívásokat.
Jerry Sloan reklámdal szerző, felesége sikeres ügyvéd. A boldog párral él együtt Alice apja, aki egy nyugdíjas taxisofőr és rendkívül vicces figura, de szarkasztikus humora sem segíti a helyzetet, amikor Jerry anyjának leég a háza és ő is hozzájuk akar költözni. Ezen a ponton elszabadul a pokol, mert a két "öreg" ki nemk állhatja egymást. Elkezdődik az adok-kapok harc, mely olyan humoros, hogy csak kapkodjuk a fejünket és a végén boldogan vesszük tudomásul, hogy a szerelem nem korhoz kötött. Ha sírva akar nevetni, ezt az előadást ne hagyja ki!
Azt kérdezi az orvos:-Az apja miben halt meg?-Kocsmában.Heveny lövöldözés meg ilyesmi.-Iszik?-Most hogy meghalt,nem hiszem. -És dohányzik?-Nem tudom,inkább innék valamit.-De nem kínáltam. -Elég baj ,mert dohányzom. -Dolgozik? -Nem. -Hogyhogy? -Tavaly Szingapúrban loptam egy kockás zakót ,és azóta úgy érzem úrnak születtem.Elhatároztam,hogy többé nem dolgozom. -Miért,azelőtt dolgozott? -Nem,de hiányzott az elhatározás. _Te mi a f… csinálsz? -Bocs főnök,csak olvasok.-Munkaidőben b…meg,nincs még kész a fürdőszoba!-De kész van . -De hiányzik róla a felső sor csempe! -Az az egy sor hiányzik ,de a többi az kész van… -De akkor ne mondd hogy kész van b…meg amikor nincs kész!
A vakáció nem indul mindenki számára felhőtlenül: Péterke, a Vadliba őrs egyetlen lány tagja betegágyba kényszerül. Barátai azonban nem hagyják, hogy unatkozzon – szó szerint cirkuszt alapítanak, hogy feldobják a nyarát. Csakhogy a nagy mutatvány közben valami egészen más kerül a porondra: a gyerekek hirtelen egy rejtélyes majomrablás kellős közepén találják magukat, és nyomozásba kezdenek. Állatkerti hajsza, magnóval rögzített oroszlánüvöltés, Lópici Gáspár, a plakátragasztó – és persze Bagaméri, a fagylaltos, aki a fagylaltját maga méri. Egy legendás magyar ifjúsági kalandfilm – a vakáció pedig ott kezdődik, ahol a cirkusz feláll! Szereplők: Kisrece: Zolnai András Noel / Kocsis Gergő Levente Marci: Molnár barnabás / Papp Lőrinc Andor Jóska: Beleznay Péter / Bögös Nikolasz Karcsi: Krémer Máté / Brandi Zsombor Péterke: Szalai Nóra Lola / Berta Panna Róza Jenőke: Mester Máté / Dremmel Barnabás Nagyfú: Adamik Zalán / Cseh Olivér / Dobóczi Noel/ Endrődi Huba / Klemanovits Artur / KOvács Nimród / Sallai Flóris / Vadócz Máté Nagylány: Bakonyi Júlia / Beláz-Munkácsy Amira / Cserháti-Szalontai Lilien / Lukács Laura / Prokópius Maja Roxán
Az ókori legenda kel életre ebben a két felvonásos musicalben. Szerelem, harc, büszkeség, bátorság és minden nagy érzés, mely a világot mozgatja, megjelenik a produkcióban kitűnő hangok tolmácsolásában. Az ókor leghatalmasabb és legtekintélyesebb hadvezérét, Akhilleuszt az örök hírnév iránti csillapíthatatlan vágya veszi rá, hogy Trója alá vonuljon Agamemnón zászlaja alatt, de végül a szerelem lesz az, ami meghatározza sorsát.
Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-iBloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
A Molnár Ferenc vígjátékainak varázsa abban rejlik, hogy képesek egyszerre szórakoztatni és gondolatébresztők lenni. A testőr című darab is pontosan ezt az eleganciát és finom iróniát hordozza magában: egy fess testőrtiszt szerepében ugyanis könnyen összekuszálódnak a szerelmi szálak, és a színpadi bonyodalmak garantáltan felkavarják a közönség érzelmeit – nevetésben és izgalomban egyaránt. Az ismert színésznő egy fess testőrtisztre vágyik. A színésznő férje tudja, ha egy ilyen érzéki asszonynak egy testőrre támad gusztusa, akkor az a testőr előbb utóbb besétál az ajtón. Ha viszont besétál, és a férj viseli azt az egyenruhát, az nemcsak a férj színészi képességeit és felesége hűségét teszi próbára, de a közönség rekeszizmait is. Molnár Ferenc klasszikus darabja rendkívül pontos szemléletességgel ábrázolja a kényes emberi érzelmek kölcsönhatását és az egymásnak feszülő vágyak komikus következményeit. A darab épp ott izgalmas, ahol a színpadi páros játéka finoman célozgat a társadalmi konvenciókra, miközben egy nagy adag szellemes, sallangmentes humorral töltött pazar estével ajándékozza meg a nézőket.
VIII. Henrik az angol történelem talán egyik legkülönösebb szereplője, aki nemcsak szélsőséges tetteinek lenyomatát hagyta az utókorra, hanem hat házasságának legendáját is. Hat feleség, hat különböző személyiség, hat rendhagyó életút. Mégis mindannyian ugyanazt a férfit választották, és kettejük kivételével nem élték túl (...a férjüket). A SIX ezeket a rendkívüli történeteket idézi meg a koncertmusical szokatlan, ám annál kirobbanóbb formájában. A hat királyné fergeteges popdívaként születik újjá és megindul az (ének)verseny a legkirályibb királynő címért. Magával ragadó, pezsgő zeneszámok váltják egymást, különféle zenei stílusok feszülnek egymásnak, női zenekari kísérettel. A vállalkozó szellemű nézőink ezúttal nemcsak a nézőtérről figyelhetik az eseményeket, hanem helyet foglalhatnak a színpadon, azaz a trónteremben is. A SIX 2020-ban elnyert három Drama Desk és két Tony-díjat. Öt kategóriában jelölték a Laurence Olivier-díjra, illetve a Legjobb új musical album kategória Grammy-díjára. Korrepetítor: Asztalos Rita, Bóna Ili, Felszegi DalmaA koreográfus kreatív asszisztense: Farkas AmátaKoreográfus asszisztens: Végh Katalin MáriaA rendező munkatársa: Vaszilenko Eugenia. Közreműködik: a Madách Színház zenekara
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.