Öregem, de szép nagy tévé! Mennyit fogyaszt?

A szomorú valóság arról, hogy mennyibe is kerül a vételáron túl a nappali ékköve, az UHD okostévé.

Globális méretet öltő nemzetközi sportesemények szoktak jó apropóul szolgálni arra, hogy a háztartás egy új, szebb és nagyobb televízióval gyarapodjon. Meg lehet nézni az olimpia, az EB és a VB idején, hogy milyen 16-os vonalán belülre passzolt, kapust elfektető bicikli csel után eleresztett, kihagyhatatlan hálószaggató ajánlatok pörögnek a neten, reklámújságokban, tévében. A Katarban megrendezett foci-világbajnoksággal egyszer meg lehetett lovagolni ezt a vásárlási hullámot, de, aki lemaradt volna, az a karácsonyi vagy év végi leárazásokkal bepótolhatja. Hogy az egész novemberen át tartó Black Friday-ről és ilyen-olyan fantázianevű akciós hétköznapokról lecsúszó későn ébredőkről ne is beszéljünk.

Részlet valami Chuck Norris-sorozatból/filmből

 

Én azok közé tartozom, akik csak a boltban, reklámokban nézik a leakciózott tévéket, de a kasszáig, az online rendelésig nem jutnak el. Ennek (részemről) pusztán az az oka, hogy jobban belegondolva nincs is olyan nagy szükségem szebb, nagyobb és okosabb tévére, mint ami jelenleg is van a nappaliban. Viszont annyit nézegettem már ezeket az UHD LED csodákat, hogy feltűnt valami.

Minden háztartási gépnél van egy nagyon fontos dolog, amit figyelembe vesz az ember, hogy energiatakarékosság szerint milyen besorolásba esik az adott termék. Nem meglepő, ha legtöbben az A+ és A++ felé keresgélnek, hisz ezek fogyasztanak a legkevesebbet, ezek a legköltséghatékonyabbak, és így tovább. A tévénél persze az a legfontosabb, hogy milyen nagy, hogy a nappali falát mennyire borítja be. Minél nagyobb, annál jobb, ugye. Én is ezt néztem, hogy a mostani 80 centis képátlójú tévénél azért legyen már nagyobb az új. Néztem is a 100 és 120 centis tévéket, egyik jobb volt, mint a másik, viszont valami feltűnt:

Itt nincs A, A+ vagy A++ besorolású tévé? Miért mozog mindegyik az F meg G tartományban?

Na, nézzük csak ezt a 4K-s UHD Smart LED TV-t! 108 cm-es képátlós, okos, olyan képfelbontás, hogy csoda, plusz nem is kerül többe, mint 134.999 Ft. Szinte már rablás a boltra nézve ez az ár, ugye. A fogyasztása viszont necces, mert HD felbontásban 103 kWh-val tolja meg a villanyórát. A műszaki leírás szerint egész pontosan ezer óra alatt eszik 103 kWh-t. A fronton harcoló rezsikatonák jelentése szerint ugye a jóárasított ára 36 forint kilowattóránként, az átlagfogyasztás feletti áramért meg 70,1 forintot kell fizetni kilowattóránként.

Ha azt az abszurd helyzetet nézzük, hogy a hét minden napján non-stop megy a tévé egy (30 napos) hónapon keresztül, akkor 30x24= 720 óra üzemidőnél járunk. Ez a 103 kWh-s fogyasztású tévé esetében egész pontosan 74,16 kWh-t jelent, ami forintosítva a 36-os áron 2669 Ft, míg a 70,1-es tarifán 5198 Ft-ra jön ki.

Ez egy teljesen irreális számítás, hisz az emberek többsége nem hagyja bekapcsolva a tévéjét 0-24-ben egész hónapban. Ebből a kalkulációból minimum ki lehet venni a napi 8 óra alvást, esetleg a heti 40 óra munkával töltött időt, de korrigálni kell a hétvégével, és így tovább.

Viszont ezek a számok egy 100 centis tévé fogyasztására jöttek ki. A kínálatot nézve ez is inkább kicsinek nevezhető. Szóval egy tisztességes darab, ami félmillióba kerül, ami tényleg beteríti az egész falat (138-as képátló), ami nem sima UHD, hanem NEO meg ki tudja még mi, annak a fogyasztása már inkább a 200 kWh-t nyaldossa. 

Itt a képlet, amivel ki lehet számolni, hogy pontosan mennyibe is került a tévénézés.

Tévé fogyasztása / 1000, szorozva a tévé bekapcsolt állapotban töltött órák számával, szorozva 36 vagy 70,1 (attól függően, hogy a még csökkentett vagy a már nem csökkentett rezsivel számolunk).

 

Akkor most már ezt is tudjuk. Jó kapcsolgatást!