Robin Hood után Russel Crowe-t ezúttal egy irodalom tanár bőrébe bújva láthatjuk viszont a vásznon. A két film közös vonása: egyikről se mondható el, hogy bárki karrierjének csúcspontja lenne.
Az Ütközéseket is jegyző Paul Haggis-től valami igazán jót várnánk, pláne, hogy megszerezte magának Crowe-t. Na ez az, ami elmarad. Haggis ezúttal olyan témát vett elő, melyet korábban már feldolgozott a francia Fred Cavayé, akit most forgatókönyv író társként jelölt meg. Remake-kel van tehát dolgunk, mely nem meglepő módon némiképp amerikanizálja az eredeti, Pour Elle című filmet.
John és Laura Brennan (Russel Crowe, Elizabeth Banks) élete tökéletes. Fiukkal együtt boldogan élnek, míg Laurát le nem tartóztatják és el nem ítélik húsz évre főnöke meggyilkolásáért. John vakon hisz neje ártatlanságában (megjegyzem biztosan nem Banks színészi kisugárzása miatt, azzal ugyanis simán leülhetné a büntetését), ezért az asszony sikertelen öngyilkossági kísérlete után elhatározza, hogy minden áron megszökteti és új életet kezdenek.
A sztori rengeteg izgalmat, lendületes akció és menekülési jelenetet ígér, ám ezekből végül vajmi keveset kapunk. Összesen körülbelül annyit, amennyiből a dinamikus előzetes elkészülhetett. A filmben hibátlanul felvezetik a történetet, majd a cselekmény "leül" és igencsak küszködve araszol előre. John "barátságos mackó" jellegű tanár karaktere (melyet Crowe egészen jól alakít) hiába akarja nagyon a szöktetést, fényévekre van a belevaló férj fogalomkörétől, amilyenné válnia kellene az akcióhoz. Aztán egyszer csak hip-hop kikupálódik, hamis kulcsokat és autó nyitogató tenisz labdákat gyárt. Felvetődik azonban az a kérdés, hogy mi minden fér bele ártatlan nejéért való küzdelmébe? Vajon elítélendő-e, hogy Ő, aki az igazságért harcol, gyilkolni is képes a jó ügy érdekében (igaz, "csak" az "alvilágban")?
A film végén végre megkapjuk, ami a szívünk vágya, némi esetlenkedéssel fűszerezett menekülést rittyent elénk a rendező. Igazán nem vagyok az érzelmek ellensége, de azért a rengeteg agyon nyúzott, szánkba rágott, "na, most kell nagyon átérezni a drámát" jelenet bőven sok volt, még nekem is. A 121 perces játékidőt vígan rövidíthették volna még, mellyel legalább a feszesség érzete meglett volna. De nem. Ez egy ilyen szenvedős-akciós film.
