A jó színész állítólag mindent el tud játszani, de az alábbi példák azt bizonyítják, ha túl nagy a szakadék közte és a karakter közt, akkor azt már nem lehet áthidalni. A castingosok és a rendezők is alighanem tudják ezt, de sok esetben mégis engednek pillanatnyi sztárstátusznak, a stúdió nyomásának vagy az ügynökök lobbijának.

Emma Stone (Aloha, 2015)

Emma Stone generációja egyik legtehetségesebb színésznője, aki immár két Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Sokoldalúsága számtalan szerepben megmutatkozik, például az Alohában, ahol Allison Ng-t, a légierő pilótáját alakítja, akinek az a feladata, hogy elkísérje a Bradley Cooper által játszott ünnepelt katonai vállalkozót, Brian Gilcrestet. A filmet a Majdnem híres alkotója, Cameron Crowe írta és rendezte, és olyan nagy nevek szerepelnek még a stáblistán, mint Rachel McAdams és Alec Baldwin.

Rendezők, akik megbánták, hogy szerepet adtak ennek a 6 színésznek filmjükben

Ezek a rendezők utólag már nem biztosak abban, hogy együtt kellett volna dolgozniuk ezekkel a nagy nevekkel.

Tovább

Az Alohát végül nem fogadta nézői és/vagy kritikusi ováció, sőt, sokan kritizálták az ázsiai-amerikai vagy őslakos hawaii származású karakterek hiánya miatt. Ráadásul Stone kiválasztása egy félig kínai, félig őslakos hawaii származású karakter szerepére – felerősítette a „whitewashing” vádját, vagyis amikor a valóságban nem fehér karaktereket fehér színészek játszanak el.

Crowe a blogján kért bocsánatot, beismerve, hogy a szereposztás „furcsának vagy elhibázottnak” tűnt. Teljes felelősséget vállalt a karakter bemutatásáért, elismerve a film hiányosságait Hawaii és az őslakosók hiteles reprezentációját illetően.

Kevin Costner (Robin Hood, a tolvajok fejedelme, 1991)

Kevin Costner az 1990-es, Oscar-díjas Farkasokkal táncolóval rendezőként és színészként is felért a csúcsra. Locksley-i Robin megformálása a Robin Hood, a tolvajok fejedelmében viszont nem tűnt éppen a legjobb döntésnek egy évvel később. Costner alakításának gyengesége már csak azért is lelepleződött, mert olyan kaliberű tehetségek voltak a partnerei, mint Alan Rickman és Morgan Freeman.

Kevin Costner csúcsformában

Nemrég érkezett a hír, hogy Hugh Jackman fogja megformálni Robin Hoodot egy közelgő filmben – de nekünk a tolvajok fejedelme akkor is örökre Kevin Costner marad. Kedd este meg is nézhetjük ebben az ikonikus szerepében a tévében.

Ellenvélemény

Costner játékának leggyengébb pontja a brit akcentus volt. Hiába készült fel rá – beszédtechnika-tanárhoz is járt hosszú ideig – annyira nem sikerült meggyőző akcentust produkálnia, hogy Kevin Reynolds rendező végül teljesen elvetette az ötletet.

Jared Leto (A Gucci-ház, 2021)

Jared Leto színészként és zenészként egyaránt bizonyította már a sokoldalúságát, és komoly elismerést – köztük egy Oscart – szerzett a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott átlényegüléséért, ahol egy transznemű nőt alakított. Paolo Gucci megformálása a Ridley Scott-féle A Gucci-házban viszont finoman szólva is vegyes visszhangot váltott ki. A film, amely a Gucci család viharos belső dinamikáját tárja fel, alapból erősen elrajzolt karakterekkel operál, de Leto játéka még ebben a kontextusban is parodisztikusnak hatott, az akcentusán pedig különösen sokat gúnyolódtak, mivel leginkább egy olasz vízvezeték-szerelőre emlékeztetett.

Leto az alakításáért végül egyszerre érdemelt ki Golden Globe-jelölést és a legrosszabb mellékszereplőnek járó Arany Málna-díjat. Minden jól mutatja, mennyire megosztó volt az alakítása, illetve hogy mennyire szubjektívek ezek a díjak – és az ehhez hasonló listák.

Rooney Mara (Pán, 2015)

Rooney Mara a David Fincher által rendezett A tetovált lány Lisbeth Salandereként vált széles körben ismertté, amiért a legjobb színésznő kategóriában Oscar-jelölést is kapott. Ezt a sikert olyan filmekben nyújtott erőteljes alakításokkal építette tovább, mint A nő, a Carol és az Oroszlán. Tigrisliliomként játszott szerepe a Pánban azonban komoly vitákat váltott ki a „whitewashing” vádja és a casting diverzitásának hiánya miatt.

10 sztárszínész, aki bocsánatkérésre kényszerült egy szerepe miatt

Mindenki követ el hibákat – az igazi keménylegény az, aki fel is vállalja őket. Ezt tette a következő 10 sztár, aki bocsánatot kért egy-egy gázabb szerepéért.

Tovább

Egy interjúban Mara sajnálatát fejezte ki Tigrisliliom megformálása miatt, elismerve, hogy nagyobb sokszínűségre lenne szükség a szereposztásoknál. Joe Wright rendező szintén kapott hideget-meleget, amiért Marát, egy nem indián származású színésznőt választott egy olyan karakter szerepére, akit a hagyomány szerint indiánként ábrázolnak.

Topher Grace (Pókember 3., 2007)

Topher Grace, aki az Azok a 70-es évek show-ja és az Azok a 90-es évek show-ja című sikeres tiniszitkomokkal szerzett országos ismertséget, megkapta Eddie Brock, azaz Venom szerepét a Sam Raimi-féle Pókember 3.-ban. Bár a film hét jelölést is begyűjtött a Teen Choice Awardson – köztük Grace a legrosszabb gonosztevő kategóriájában –, a kritikusokat kevésbé nyűgözte le a teljesítménye.

Grace ugyan hatékonyan közvetítette Brock féltékenységét és instabilitását, mélységet adva a karakternek, más szempontból nem tudott felnőni a szerephez. A képregényes univerzumban Venom Pókember egyik legfélelmetesebb ellensége, aki nyers erejéről (is) ismert. Sajnos Grace alakítása nem tudta mindezt visszaadni, az összecsapásaikból pedig hiányzott az az intenzitás, amit egy ilyen félelmetes ellenféltől elvárna az ember.

Colin Farrell (Nagy Sándor, a hódító, 2004) és Angelina Jolie (Olimpiasz)

Colin Farrell és Angelina Jolie szokatlan szerepeket vállaltak el Oliver Stone történelmi eposzában, amely a legendás hadvezér életét mutatja be. A blockbusterekben és a független filmekben egyaránt sokoldalú Farrell formálta meg a legendás Nagy Sándort, míg Jolie az anyját, Olimpiasz királynőt alakította.

Jolie szerepeltetése Farrell anyjaként komoly szemöldökráncolást váltott ki, különösen annak fényében, hogy alig egy évvel idősebb színészkollégájánál. A kritikusok rámutattak az akcentusa esetlenségére és a történelmileg hiteltelen jelmezeire is. Hasonlóképpen, Farrell alakítását is kikezdték, mondván, hiányzik belőle az a parancsoló tekintély, ami egy ekkora formátumú karaktertől elvárható lenne. A 155 millió dolláros költségvetésű film világszerte mindössze 167 millió bevételt produkált, és így akár bukásnak is nevezhető.

8 borzalmas film, amivel a rendezők kicsinálták a saját karrierjüket

Ezek a filmek nemcsak rosszak voltak, de a rendezőjük sem kapott utánuk túl könnyen munkát.

Tovább

Cameron Diaz (New York bandái, 2002)

Cameron Diaz karrierje 21 évesen, A maszkkal robbant be igazán, majd sorra kapta a jobbnál jobb szerepeket. Emlékezetes alakításai közé tartozik a Martin Scorsese-féle New York bandái, amelyben Jenny Everdeane-t, az ír bevándorló zsebtolvajt játszotta, aki teljesen megbabonázza a Leonardo DiCaprio által megformált főhőst, Amsterdamet. A film hatalmas kritikai sikert aratott, és 10 Oscar-jelölést gyűjtött be.

Diaz a legjobb mellékszereplő kategóriában Golden Globe-jelölést kapott, ennek ellenére nem mindenki érezte, hogy hiteles lenne ír bevándorlóként, az akcentusa pedig messze a legrosszabb volt a filmben.

Érdekesség: eredetileg Sarah Michelle Gellarnak szánták a szerepet, de ő a Buffy, a vámpírok réme forgatása miatt kénytelen volt visszalépni. Scorsese ezután Sarah Polley-t fontolgatta a szerepre, ám a stúdió egy „eladhatóbb sztárt” követelt, aki végül Diaz lett.

Via: Collider

Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!