A kultikus sci-fi első verziója sokkal, de sokkal sötétebb lett volna.
Robert Zemeckis időutazós vígjátéka nem csak az 1985-ös év legnagyobb sikere volt 190 millió dolláros bevételével, hanem a több mint negyven év után is az egyik legkedveltebb sci-fi, aminek mondatai beépültek a köznyelvbe és a popkultúrába („1,21 gigawat?!”). Ám egészen más film lett volna, ha maradnak az eredeti elképzelések: például a kultikus DeLorean helyett eredetileg egy hűtőszekrény méretű, statikus láda lett volna az időgép. Az első rész fináléjában sem egy villámcsapással küldte volna vissza a Doki Marty McFly-t 1985-be, hanem egy nukleáris robbanással.
A film sztorija szerint Marty egy véletlen folytán visszakerül 1955-be, amikor ő még csak tervben sem volt, majd szintén véletlenül megakadályozza, hogy a szülei összejöjjenek, mi több, az anyja belé szeret, ám ez azzal jár, hogy sem ő, sem a testvérei nem fognak megszületni a jövőben. Szóval el kell intéznie, hogy a szülei egymásra találjanak, és valahogy haza is kell jutnia. A Vissza a jövőbe vége parádés, leendő apja is végre kiáll magáért, és Marty is hazajut, ahol egy egészen más, sokkal békésebb család várja. De létezik egy másik, sokkal sötétebb lezárása is a sztorinak.
2016-ban 113, addig ismeretlen storyboardot találtak, amelyeket a film művésze, Andrew Probert rajzolt: ezeken látható egy jóval vadabb befejezés. Ezeken egy katonai kísérleti helyszín látható, ahol épp egy atombombát készülnek felrobbanni, a DeLorean pedig a robbantás helyszíne felé száguld. A lényeg, hogy Marty épp akkor érje el a 88 mérföld/órás sebességet, amikor az atombomba felrobban. Hogy végül mégsem ezt a verziót forgatták le, annak egyszerű oka van: a pénz. A film társírója, Bob Gale elmondta, hogy azzal, hogy megírták a villámcsapásos jelenetet, 1 millió dollárt spóroltak. Ez azonban nem csak azért volt bölcs döntés, mert pénzt takarítottak meg, hanem mert egy lehetséges atomháború nem igazán illett volna egy családi sci-fi-be.
Ez is érddekelhet
Ezért tiltották be Kínában a Vissza a jövőbe-trilógiát
Egészen furcsa indok áll a hátterében.
Lássuk!
(via Collider)
