A MOME Open Design Your Self podcastjának 13. epizódjában Trokán Nóra színésznő arról beszélt, hogyan tanult meg együtt élni a kritikával, miért volt fordulópont az életében Zsótér Sándorral való találkozása, és hogyan építi tudatosan nemzetközi karrierjét. A beszélgetés egyik legerősebb üzenete az volt: a fejlődés nem életkor, hanem hozzáállás kérdése.
A színészi pálya kívülről gyakran a sikerekről, a szerepekről és a tapsról szól. Belülről azonban legalább ennyire a folyamatos tanulásról, az önreflexióról és a fejlődésről. Trokán Nóra szerint az egyik legfontosabb felismerés az volt számára, hogy idővel meg kell tanulni függetleníteni magunkat a külső visszajelzésektől.
Az ember megtanulja, hogy ne kizárólag abból építse fel az önképét, hogy nevettek-e a poénján, mekkora tapsot kapott, vagy mit írt róla egy kritikus”
– fogalmazott.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a visszajelzés elveszítené a jelentőségét. Épp ellenkezőleg. A színésznő szerint fejlődni kritikák és reflexió nélkül szinte lehetetlen, ugyanakkor meg kell tanulni különbséget tenni az építő és a romboló visszajelzések között. „Figyelem, ki mondja, milyen szándékkal mondja, és mi lehet mögötte. De a visszajelzésre továbbra is szükség van. Fejlődni nélküle nagyon nehéz.”
Egy találkozás, amely mindent megváltoztatott
A beszélgetés során Trokán Nóra külön kiemelte Zsótér Sándor rendezőt, akinek meghatározó szerepe volt szakmai fejlődésében.
A vele való találkozástól számítom igazán azt a színésznőt, aki lettem. Addig inkább tapogatózás volt az egész pálya.”
Egy próbafolyamat során élte át azt a pillanatot, amelyet ma is fordulópontként emleget. „Olyan érzés volt, mintha a kisiklott vonat egyszer csak visszakerült volna a sínre.”
Ez a felismerés nem csupán egy szerepről szólt. Sokkal inkább arról, hogy a megfelelési kényszer helyett elkezdett saját ötletekkel, saját belső igazságokkal dolgozni. Ez az önazonosabb működés lett későbbi pályájának egyik alapja.
Komfortzónán kívül kezdődik a fejlődés
A színésznő szerint a fejlődés sokszor nehéz döntéseket követel. Ezért hagyta el korábban a kecskeméti társulatot is, noha szakmailag sikeres időszakot élt meg.
Azt éreztem, hogy változásra van szükségem ahhoz, hogy tovább fejlődhessek.”
Ez a gondolkodás vezette akkor is, amikor a nemzetközi karrier irányába kezdett nyitni. Gyerekkora óta vonzotta a külföldi filmes világ, később pedig tudatosan kezdett dolgozni azon, hogy nemzetközi produkciókban is lehetőséget kapjon.
A folyamat során egy dán ügynökséghez került, ahol új szemlélettel találkozott.
A legfontosabb talán az volt, hogy higgyem el: sikerülhet. Itthon gyakran találkozom azzal a hozzáállással, hogy úgysem fog menni. Náluk viszont természetes, hogy ha van célod, dolgozol érte.”
Tanulni akkor is, amikor már sikeres vagy
A Design Your Self podcast egyik központi témája a felnőttkori tanulás. Trokán Nóra története jól példázza, hogy a fejlődés iránti nyitottság nem tűnik el a szakmai sikerekkel.
A színésznő részt vett egy dániai workshopon, amelyet David Lee Strasberg, a legendás Lee Strasberg fia vezetett. Bár eleinte szokatlan volt számára, hogy nála jóval fiatalabb résztvevőkkel dolgozik együtt, hamar felismerte, hogy a tanulás nem verseny.
Az számít, hogy tudok-e még fejlődni és tanulni.”
A workshop ráadásul angol nyelven zajlott, ami újabb kihívást jelentett. Trokán Nóra ma is tudatosan fejleszti nyelvtudását: podcastokat hallgat, angolul gondolkodik és gyakorol, hogy folyamatosan szinten tartsa magát. „Ha nem használod a nyelvet, gyorsan berozsdásodik.”
El kell indulni
A beszélgetés talán legfontosabb tanulsága nemcsak színészeknek szól. Trokán Nóra szerint bármilyen területen ugyanaz a fejlődés első lépése: cselekedni kell.
Ha valakiben ott van a vágy, a legfontosabb tanács egyszerű: el kell indulni.”
Legyen szó nyelvtanulásról, karrierváltásról, új készségek elsajátításáról vagy egy régóta dédelgetett cél megvalósításáról, a fejlődés nem a tökéletes pillanatban kezdődik, hanem az első lépésnél.
Trokán Nóra története éppen ezért túlmutat a színház és a film világán. Azt mutatja meg, hogy a tanulás nem lezárt életszakasz, hanem folyamatos döntés: nyitottnak maradni, újra kezdeni, és időről időre kilépni abból, amit már biztosan tudunk.
