Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84
Berlioz: Római karnevál - nyitány, op. 9
Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14
Kevés zene sűrít magába oly sok vágyat és szenvedélyt, s vetít oly sok látomást a képzelet vásznára, mint a korai romantika egyik legnagyobb remekműve, Berlioz Fantasztikus szimfóniája. Nem minden karmester képes méltón közvetíteni e kompozíció szélsőségeit, de a magyar közönség régi kedvence, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmester versenyének győztese, Kobayashi Ken-Ichiro igen. Ez a hangverseny kivételes műveket ígér - kivételes előadásban.
Hector Berlioz hét-nyolc évvel volt idősebb a romantika 1810-11 körül született nagy generációjának tagjainál, így érthető, hogy életművének leghíresebb darabja, a Fantasztikus szimfónia (1830) akkor keletkezett, amikor Schumann, Chopin, Liszt még korai műveit írta. A szimfónia az első vérbeli programzenei alkotások egyike, erős ábrázoló, hangulatfestő törekvéssel. Álmok, szenvedélyek, Bál, Jelenet a mezőn, Menet a vesztőhelyre, Boszorkányszombat - a tételcímek is jelzik, milyen változékony hangulatvilág és milyen fantáziadús kifejezésmód uralkodik a zenében. Berlioz szimfóniája előtt, a hangverseny első részében két rövidebb zenekari művet hallhatunk. Beethoven Egmont-nyitánya az elementáris erejű szabadságvágy kifejezője, Berlioz Római karnevál-nyitányát pedig mindent elsöprő életöröm, energia és ünnepi pezsgés jellemzi. Kobayashi Ken-Ichiro 1940-ben született Ivakiban, meghatározó jelentőségű budapesti verseny győzelme 1974-ben tette egész Magyarország számára ismertté művészetét. Ferencsik János halála után, az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az Állami Hangversenyzenekar első karmestere volt, ma a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös tiszteletbeli elnökkarnagya, a Japán Filharmonikusok vezető karmestere.