Többször nézős , egyik jobban sikerült magyar vígjáték. Szerencsére nem ilyen valami Amerika meg ilyen bárgyú hülyeségek.

Olyan akar lenni, mint egy amerikai vígjáték és sorozatepizód, de olyan, mint egy magyar vígjáték és sorozatepizód.

A forgatókönyv nagyon jó, és tettek bele jó poénokat is, bár lehetett volna több, kidolgozottabb, mert néhol kissé lapos, unalmas.

Leginkább két Simon játéka teszi ilyenné: természetellenesen érzelemmentesek a kortárs filmek és sorozatok divatja szerint, illetve szerintem amatőrizmus is közrejátszik - nem feltétlenül a színészek részéről, hanem a rendezőéről, akinek ez a játék illett a filmbe. Sokkal jobb lett volna, ha Bögöcs (Szabó Simon) nem beszélne úgy mint egy fogyatékos, a Horváth Dani (Simon Kornél) pedig a "p.csf.sz"-t (papucsférj-jelölt lúzer jófiút) kevésbé muján alakítaná néha, amikor meg kéne mutatkozzanak az érzelmei. Vannak olyan pillanatok is, amikor ez a hidegség annyira szürreális, hogy attól lesz vicces a film, ott jó.

A másik hangulathervasztó tényező a sok drámai jelenet, amikor a férfi főszereplő (Simon Kornél) arcát közelről mutatják, szomorú zenével (zongorakísérettel). Ezek a betétek rögtön tovatüntetik azt a kellemes, könnyed, emelkedett hangulatot, amit egy ilyen film hatására az embernek éreznie kéne. Ez is valami megfelelési kényszer lehet a kortárs sorozatok mintájának, ami tévút, hiszen nem akarjuk beleélni magunkat a szereplők vívódásába. Tudjuk min mennek át, hiszen annyiszor láttuk már más, hasonló filmekben. Nem érdekes! Nem azért jöttünk, hogy az ilyen elcsépelt, komolynak szánt jeleneteket végigszenvedjük a szereplőkkel! Jobban kidolgozott helyzet- és jellemkomikumnak kéne inkább kitöltenie a játékidőt, mint a régi magyar vígjátékokban. A külföldi minták helyett sokszor érdemes lenne inkább a hazai elődök mintáihoz visszanyúlni, hiszen nagy hagyományunk van ebben a műfajban is - vagy ha már nagyon amerikaiasak akarnak lenni, legalább csinálják meg jól, a felesleges részek elhagyásával! A mintának tekintett hollywoodi vígjátékokat sem tűzdelik tele drámával, hanem csak a történet jól felépített csúcspontján ragadják meg a nézőt hasonló jelenetekkel, amivel időt hagynak az élmény ülepedésére, elgondolkodásra.

A mellékszereplők jól játszanak, különösen Kamarás Ivánnak vannak jó jelenetei: amilyen arcokat vág az esküvőn, vagy a könyörgése a telefonban -ezek nagyon el vannak találva!

Összességében a történet elég jó ahhoz, hogy még egy kissé gyengébb megvalósítással is egy jó film váljék belőle. Szívesen látnék belőle jobb feldolgozást, de a szexuális témák miatt nem valószínű, hogy színre viszik.

ui. a rendszercsicskáknak: ez a film a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával az RTL produkciójában készült, szóval pártállásotoktól függően akár a kormányt, akár az ellenzéket lehet szidni és magasztalni is miatta. Mind öngól, hiszen a saját egybites világképeteket mutatja, mintha mindent a politika, vagy egyetlen mindenható személy irányítana, nem pedig a konkrét felelősök, akiknek kreatív munkájával e film létrejött.

Egy kritika azonban mégis megállja a helyét:
Jó lenne több filmet gyártani, nem csak évente 1-2-t, és ezért nem kéne elkölteni az állami keretet erre az egyre-kettőre. Viszont ahhoz, hogy újra filmgyártó nagyhatalom legyen Magyarország saját produkciókkal is, nem csak a világszínvonalú stúdiók bérbeadásával, mint jelenleg, a filmkészítésnek piaci alapon kéne működnie, nem állami támogatásból. Persze ehhez kellenének annak megfelelő színvonalú színészek, rendezők, stb. (SZFE), hogy jól eladható produkciók készüljenek.

Szabó Simon egy hatalmas, őszinte taplo, imádom a karakterszínészségét

Az utóbbi idők legjobb magyar, szórakoztató és egyben kellemes kikapcsolódást okozó filmje ! Gratulálok az irónak az eredeti story-ért, a szinészeknek és az egész stábnak ! 3xszor láttam .. megunhatatlan - simán adoptálnák Hollywood-ban !

Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó film, sajnos csak ma láttam először /2025.07.26./ És a hengtechnika csapnivaló, nem a színészek beszéde kifogásolható

Nem tudom eldönteni, a jobb, vagy a rosszabb magyar filmek táborát erősíti ez a szösszenet, de az kifejezetten dühít, hogy a mai magyar színészek képtelenek normálisan beszélni, artikulálni. Soha nem fordult elő, hogy Bárdy György, vagy Dajka Margit szavait csak visszapörgetés után sikerült volna pontosan értenem. Ebben a filmben nagyjából minden tizedik szó motyogás formájában jutott el a fülünkhöz, s egyszerűen kimaradtak fontos dolgok - már ha ebben az esetben lehetne ilyesmiről beszélni...

Szabó Simon viszi a hátán az egész filmet.
Jordán Adél, Lengyel Tamás és Szandtner Anna alakítása is tetszett.
De hogy Simon Kornél hogyan tudta kb. ugyanazzal a karótnyelt arckifejezéssel végigtolni Dani szerepét..?


A film elérete a célját: jót szórakoztam. Ez nagyrészt Szabó Simonnak volt köszönhető.

proli

Nekem tetszett :)

8 pont. De csak Bögöcs miatt 😆