Dokumentarista VR-performansz. Egy időutazás nemcsak a múltba repít, de szembesíthet aktuális problémáinkkal is. A Szeánsz (Necromancy) középpontjában a felforgató képzelet és a változó valóságok állnak. Milyen hosszan tudjuk életben tartani az általunk kreált univerzumot egy diktatúra keretrendszerében? És ha menekültekként el kell hagynunk a hazánkat, be tudunk-e kapcsolódni más-más kultúrák valóságába? A nézők a színház és a 360° film határán mozgó, immerzív VR-utazáson vesznek részt, legyőzve az idő és a tér korlátait. Ötven évvel ezelőtt az államszocialista kultúrpolitika totálisan kontrollálni próbálta a művészeti életet. Sok művész munkáját betiltották, láthatatlanságba kényszerítették, de a neoavantgárd mozgalmak egy balatonboglári kápolnában létrehozták a szabadság kis köreit. A hetvenes években ezek a fiatal művészek az alkotáson keresztül képzeltek el maguk számára egy alternatív valóságot. E legendás helyszínen a Dohány utcai lakásszínház (később Squat Theatre) egy provokatív happeninget mutatott be King Kong címen, amelyben a főszereplő Breznyik Péter gyönyörű nőként lépett színre, majd napokig létezett ebben az alakban. Játékba hozta a nemi identitását és kilépett a fizikai valóságából. A Szeánsz (Necromancy) megidézi és megszólaltatja a szellemek világát, akik tanúságot tesznek a szabadságért folytatott radikális küzdelemről. A misztikus együttlétben a látogatók kapcsolatba léphetnek különböző helyszínekkel és az ott bujkáló kísértetekkel, nemcsak a látáson és a halláson keresztül, hanem az érintés és a szaglás által is. Kontinenseket átszelő immerzív utazás a Squat Theatre nyomában Budapesttől New Yorkig, eltűnt helyek, privát terek és archívumok mélyére.
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a polgárháború közepén, karján egy gyermekkel. Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Rövid időre ismét béke lesz: a vérszerinti anya visszaköveteli a gyermeket, akit egyszer már elhagyott.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
Székely Csaba darabja – a mindenkori áldozatok drámája is. Hogy mi teszi valójában azzá? A másik főszeplő, a kamaszlány, aki a világ kegyetlenségét egyszerűen természetesnek találja, mert ebbe nőtt bele, mert nincs választása, az ellene elkövetett családon belül bűnöket – az apa lelki terrorjait, fizikai kínzásait – rendjének valónak fogadja el, nem kérdőjelezi meg azokat, ezért nem is képes lázadni a helyzete ellene, hiszen abban érzi „otthon” magát. A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában. Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. Hangfelvételen közreműködik: Náray Erika
A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag Goldoni vígjátékban a gyámoltalan Florindo szerelmes Balanzoni doktor egyik lányába, Rosaurába, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.
Interaktív lélekbúvárkodás. Szórakoztató szituációk kapcsolatainkról – a kigabalyodásban segítpszichológus szakértőnk.A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A témamindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismertproblémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.Bemutatunk alternatív viselkedési formákat, végigjárjuk egy-egy helyzet különböző lehetségeskimeneteit. Követhetjük mindennapi hőseink útját a jövőbe, vagy éppen visszamehetünk a múltba,hogy felderítsük: mi az oka ismétlődő konfliktusaiknak, hol gyökereznek rosszul működő viselkedésimintáik.Az imprószínházi eszközök és a közönség ötletei, tapasztalatai minden este új darabot írnak. Célunk,hogy humorral, nyitottsággal és empátiával nézzünk rá problémáinkra.Egyedi recept a la Momentán: 1 deci pszichológia, 2 deci játék.Megnevettet és felszabadít. Néha kicsit fejbe vág, de már alig várod a következőt.
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
A döntés című előadás Csányi Sándor és Tenki Réka első közös színházi munkája, Dr. Edith Eva Eger világsikerű művét dolgozzák fel, és mutatják be a MOMKult színpadán. A könyv önéletrajzi ihletésű mű, egy élettörténet elmesélése, ami az Auschwitzba deportálást követő borzalmakról, a túlélésről és megbocsátásról szól. Az írónő azt üzeni az olvasónak, hogy a múlttal való szembenézés út a gyógyulás és újrakezdés felé. Dr. Edit Eva Eger a mai napig praktizáló klinikai pszichológus, a Kaliforniai Egyetem oktatója, szakterülete a poszttraumás stressz kezelése.
Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot, s nem kis kalamajkát okoz... Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.
Semmiképpen nem ajánlják Pokorny Lia zenés estjét azoknak, akiket még nem talált el Ámor nyila. Azoknak viszont, akik már átestek azon a bizonyos veszedelmes kóron, vagy éppen jelenleg is elszenvedői, egyenesen kötelező! Fedezzék fel vele együtt a vágy ezernyi árnyalatát, hiszen van reménytelen szerelem, tiltott szerelem, ábrándos szerelem, bosszúszomjas szerelem, érzéki szerelem, bűnös szerelem, sőt, állítólag igaz szerelem is – bár erről megoszlanak a vélemények. Lia partnere az érzelmi és dalkavalkádban a fantasztikus harmonikaművész, Kéméndi Tamás, aki harmonikájából hangok és hangulatok millióit képes előcsalogatni... Akik nélkül nem jöhetett volna létre: Botos Éva, Zöldi Gergely, Grósz Zsuzsanna, Kárpáti Enikő, Varga Judit, Oszkai Rita, Juszt Balázs, Sziki Ágnes
Színházi audio-séta. Apa és fia elindulnak, hogy behajtsák a tartozást. Bejárják Terézváros utcáit a Jókai tértől a Nyugatiig, de csak a múlt szilánkjait találják: egy elveszett rendszerváltás korabeli kiállítás tárgyait, egykor jobb időket megélt hajléktalant, egy-egy pillanatot az örökké változó, sokat látott Nyugati tér eseményeiből. A meglepetésekkel teli, szürreális séta a pályaudvar melletti bevásárlóközpont megidézett megnyitójával ér véget. “Hazaértünk. Itthon vagyunk.”
Az igazán sikeres „Miért pont” sorozat következő állomása Ázsia, melyet az előadó, Badár Sándor igen tüzetesen átvizsgált ahhoz, hogy szinte teljesen tökéletes leírást adhasson róla. Lévén, hogy Ő maga is keleti… Hiszen Szentes Budapesthez képest keleten van! A műsorban Ázsia szinte összes országa szerepel, ugyanolyan színes forgatagként, mint amilyen színes Ázsia maga. Szakértő szemmel harapunk bele a gasztronómiába, a műsorban mindenki részese lesz egy Karate filmnek, megmászunk ismert hegyeket és közben bejutunk a legeldugottabb zugokba, amire halandó soha nem venné a bátorságot. Azonban Sándorral nem kérdés, hogy vidám és veszélytelen az utazás, csak legyen mindenkinek jegye!
A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip. Emma úgy képzeli, hogy a világ egy nagy akvárium, ő pedig egy pici tengeri uborka az akvárium fenekén. A tengeri uborkák ugyanis nem zavarnak senkit. A tengeri uborkák láthatatlanok. Egy nap végletesen legyengült, kicsi kardszárnyú delfin érkezik a kórházba. Egyedül Emma képes megérteni őt, de ahhoz, hogy segíthessen, muszáj másokkal is megértetnie, mi a baj. Ehhez pedig le kell győznie önmagát. Nem lehet többé kicsi, láthatatlan tengeri uborka az akvárium fenekén. Az előadás – amellett, hogy érinti a környezetvédelem és a klímaváltozás égetően aktuális kérdéseit – egy különös kislány történetén keresztül mesél az egyén felelősségéről, a barátságról és a bátorságról a kisiskolás korosztálynak.
A groteszk családtörténetolyan témákra kérdez rá, mint a válás, a vallás vagy a hagyományos családmodell túlélési lehetősége
Aida tizenhat éves. Nem szereti kihúzni magát, kiszedni a szemöldökét, csinosan öltözködni. Szeret késő estig fent lenni. Olyankor merész dolgokon gondolkozik. Milyen lenne filmrendezőnek lenni. Szellemet idézni. Megölni magát. Szerelmesnek lenni. Aida otthon él az anyjával. A nővérei elköltöztek. Az apjának van egy másik családja.Egyszer csókolózott eddig életében. Bukásra áll kémiából. Elektronfelhőkről rémálmodik.Találkozik egy fiúval. A sapkással, aki azt a számot énekli. A túlvilági dolgokra egyébként is fogékonylány a fiú által egyre közelebb kerül a halál gondolatához. Hosszú idő óta ez az első dolog, ami lelkesíti. Árnyjáték-konzulens: Lázár Helga Animáció: Illés Haibo, Tóbiás Tamara Zeneszerző: Kun Bálint Hangszerkesztő: Mészáros Gábor A You'll Be fine című dalt énekli: Lengyel Benjámin
Opera buffo 2 felvonásban- az Erkel Operastúdió előadása. Zenei felkészítő: Mezei Pál Szereplők: Figaro: Sebestyén Pál Cherubino: Bagosi Orsolya Basilio: Matyó Márió Almaviva gróf: Sóki Richard Marcellina: Kolacsek Orsolya Don Curzio: Antal Péter Grófné: Szarvas Tünde Barbarina: Csörgeő Luca Antonio: Szentimrei László Susanna: Deák Andrea Bartolo: Tarnai Dávid Fortuna: László Anna