Az HBO 10 legalulértékeltebb sorozata

A „futottak még”-kategória is tele van igazi ínyencségekkel.

1972 novemberében, azaz majdnem 50 éve startolt el a Home Box Office, vagyis az HBO nevű kábelcsatorna, amely az elsők közt kínált reklámmentesen mozifilmeket az előfizetőinek. A 90-es évektől kezdve a csatorna saját gyártású drámai szériákat is sugároz, és az olyan címeknek hála, mint a Maffiózók, a Deadwood vagy a Drót a kétezres évek sorozatforradalmában is élen jártak.

A 10 kedvenc HBO-n futó sorozatunkat már megírtuk tavaly, most következzen 10 olyan széria, amely nincs annyira pajzsra emelve, pedig megérdemelné a figyelmet.

10. Hung – Neki áll a zászló (2009)

 

HBO

 

A sajátos hangulatú dramedyben Thomas Jane egy olyan, sanyarú sorsú középiskolai tanárt alakít, aki az anatómiai adottságait kamatoztatva prostituáltnak áll - szóval érthető, hogy az HBO fejesei miért adtak zöld utat a projektnek.

Jane három jól megérdemelt Golden Globe-jelölést kapott az alakításáért, de a sorozat csak három évadot ért meg, ami nagy kár, mert minden szükséges eszköz megvolt a sikerhez: egy karizmatikus főszereplő, egy izgalmas alapötlet és frappáns szkript.

 

9. Mr. Show with Bob and David (1995-1998)

 

Bob Odenkirköt ma már nem kell bemutatni, a komikus a Breaking Bad zugügyvédjeként lett világhírű, majd a Better Call Saullal saját sorozatot is kapott. Valójában már korábban is volt egy szériája, David Cross humorista kollégájával közösen készítettek egy fura szkeccs-show-t.

A műsor költségvetése rendkívül alacsony volt, cserébe tele volt kreatív ötletekkel és emlékezetes karakterekkel. De mivel felrúgta a konvenciókat és a hagyományos televíziós formákat kifigurázta, a tömegekhez nem jutott el, helyette „csak” kultikus státuszba került.

8. Slágermájerek

 

A sokak szerint az HBO történetének legviccesebb sorozatában egy kétfős új-zélandi zenekart követhetünk, akik New Yorkban próbálnak érvényesülni. Jemaine Clement és Bret McKenzie önmaguk fikcionalizált verzióját alakították, és mivel a bandájuk már korábban is létezett, az első évadban ellőhették az összes korábbi slágerüket - merthogy a széria egyszerre volt zenés klipek füzére és sitcom.

Talán azért nem is ért meg két évadnál többet, mert a nézők nehezen tudták ezt a szokatlan szerkezetet megszokni.

7. Író és kamuhős

 

Forrás: HBO

 

Jonathan Ames noir-komédiájában Jason Schwartzman egy New York-i írót alakít, aki felcsap magánnyomozónak. A sorozatban - amely három évad és 24 epizód után idő előtt véget ért – olyan kiválóságok tűntek még fel, mint Ted Danson és Zach Galifianakis, vagy epizodistaként Patton Oswalt, Kristen Wiig, Jenny Slate és John Hodgman.

Annak ellenére, hogy többnyire kedvező kritikákat kapott, a széria túlságosan furcsa és szokatlan volt ahhoz, hogy elég nagy nézőszámokat produkáljon. Mégis, a kiváló karakterek, a szellemes cselekmény és az egyedi hangvétel mindenképpen kiemeli a sorozatot a hagyományos sitcomok közül.

6. In Treatment (2008-2010)

 

Forrás: HBO

 

Az In Treatmentet sem kell bemutatni, hiszen még magyar verzió is készült belőle Terápia címmel. A széria újítása az volt, hogy mellőzte az akciót és a hagyományos izgalmakat, csak két ember ült egy szobában és beszélgetett. Egészen pontosan a terapeuta kérdezget, a páciense meg beszél, azután próbálják közösen feldolgozni a hallottakat.

Az In Treatmentben pont az a jó, ami a Terápiában, csak itt „Mácsai Pál szerepében” a nem kevésbé kiváló Gabriel Byrne látható.

5. Lucky Louie (2006)

 

A világhíres Louis C.K. készített annak idején Louie címmel egy kritikusok által (méltán) körülrajongott szériát az FX-re, de korábban a hagyományos sitcom műfajába is belekóstolt. Pontosabban azt a műfajt forgatta ki, hiszen a Lucky Louie látszólag pont olyan, mint bármelyik családi komédiasorozat, még aláröhögés is van, a témák sokszor mégis fajsúlyosabbak. (Korábban itt írtunk a szériáról.) https://port.hu/blogok/peter-david-megmondja/3-alulertekelt-szitkom-ami-jobaratoknal-is-viccesebb/article-80310

4. Róma (2005)

 

A Róma nélkül nem lenne Trónok harca. Indulásakor, 2005-ben a legdrágább sorozatnak számított, 10 millióba (majdnem 3 milliárd forintba) került epizódonként, nem is csoda, hogy két évad után lelőtték. A látványos eposzban a Római Birodalom története bontakozik ki két katona szemszögéből, akik ott vannak minden kulcsfontosságú történelmi pillanatban.

A Rómában minden megvan, ami egy időben az HBO-t jellemezte: bőséges mennyiségű szex, brutális, véres erőszak és kiváló színészi játék.

3. Carnivale - A vándorcirkusz (2003)

 

Az HBO 2003 és 2005 között futó története az elkaszált sorozatok egyik legnagyobb vesztesége. Két lassan hömpölygő, a rejtélyeket finoman adagoló évad jött csak ki, és mire úgy istenesen beindult volna, el is búcsúzhattunk a különös vándorcirkusztól. Daniel Knauf showrunner hat évadosra tervezte a sorozatot, de az HBO költségvetési okokból kaszálta, ugyanis a temérdek szereplő, az 1930-as évek korhű megidézése és a sok külső helyszín mind-mind nagyon drága volt, Knauf pedig nem egyezett bele, hogy a folytatásra csökkentsék a büdzsét. Az utolsó epizódban több főszereplő sorsa is bizonytalanná vált, és bár az addigi számtalan mitológiai utalás végre kezdett összeállni, lesújtott a kasza.

2. Fülledt utcák (2017)

 

Forrás: HBO

 

Szinte mindenki nézi, csak nem beszél róla, és a 21. századra alaposan átalakította a kultúránkat, akár tetszik, akár nem. Ez a pornóipar, amelynek a Fülledt utcák a hetvenes évekbeli felemelkedését mutatta be néhány New York-i maffiózó, üzletember, rendőr, örömlány és strici szemén keresztül.

Ennyivel azonban nem érte be, mellette a kapitalizmus, a korrupció működéséről és a nők kihasználásáról is tudott mesélni. A felszíni csillogást, a szakmával járó emberi drámát és a mélyebb összefüggéseket úgy adagolja, hogy ennél közelebb csak akkor kerülhetnénk a sztorihoz, ha mi is ott lettünk volna.

Az alkotókról, David Simonról és George Pelecanosról pedig elég annyit mondani, hogy a Drótot is nekik köszönhetjük. 

1. A hátrahagyottak (2013)

 

Forrás: HBO

 

Damon Lindelofnak nem volt könnyű dolga: a háta mögött a Lost gigantikus sikerével, mindenki azt várta, hogy valami hasonlóan nagyot gurítson. A Tom Perrotta azonos című regénye alapuló A hátrahagyottak is egy nagy ötletre épül: hirtelen és rejtélyes módon 2 millió ember eltűnik bolygószerte, a sorozat pedig azt vizsgálja, hogy 3 évvel később hogyan tudnak az emberek és a társadalom szembenézni a következményekkel.

A nem mindennapi alapsztori ellenére a széria megmaradt a realizmus talaján, és a fantasztikum helyett a fantasztikus drámai alakítások és az érzelmeket megmozgató fordulatok domináltak benne. A kollektív gyászt és veszteséget boncolgató széria nem veszített az aktualitásából, sőt egy pandémiát követő világban még erősebb az üzenete.

A hátrahagyottak arra figyelmeztet, hogy ne vegyük természetesnek azokat az embereket, akiket szeretünk.

via: Collider / Screenrant