A Liliomfi egyszerűen megunhatatlan. Tévéajánló!
A vándorszínész trupp éppen Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és a nevelőnő nyaral. Mariska és Liliomfi, az ünnepelt színész, aki valójában Szilvay unokaöccse, minden előítélet ellenére egymásba szeretnek. Azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi hagyjon fel a színészettel. A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra Thália szolgálóiként.
1849-ben írta meg Szigligeti Ede a Liliomfi című „társadalmi vígjátékát”, amely klasszikus bohózatként talán már akkor sem számított újszerűnek, nem hogy több mint 100 évvel később, amikor a mindössze 28 éves Makk Károly filmre vitte. A Liliomfi ehhez képest óriási siker lett, a bemutató idején közel hárommillióan váltottak rá jegyet, versenyfilmként a cannes-i filmfesztiválra is meghívót kapott, és azóta sem vesztett a népszerűségéből - 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.
De mitől működik még ma is ez a könnyed komédia? Először is sikerült jól felfrissíteni az eredeti darabot a helyszíncserével – Kolozsvár helyett a Balaton-felvidéken játszódik a film – és új szereplők, szituációk beemelésével. Bár a darabból már 1917-ben készült egy filmfeldolgozás Janovics Jenő és Korda Sándor rendezésében, az új filmverzió ötletét a Madách Színházban futó friss adaptáció adta, és a színészek közül többen (Pécsi Sándor, Dajka Margit, Balázs Samu) megismételték a színpadi szerepüket. Makk a tökéletes főszereplőt is megtalálta Darvas Iván személyében, aki akkoriban még csak epizódszínész volt a Madách Színházban, a rendezőszakon végzett Krencsey Marianne pedig egy sikeres próbafelvétel után kapta meg a női főszerepet. Mellettük a korszak legígéretesebb fiatal tehetségei – Soós Imre, Ruttkai Éva, Garas Dezső – is feltűnnek.
A bemutatása idején azért is aratott akkora sikert a Liliomfi, mert a Rákosi-korszak után ez volt az egyik első film, amely az ideológiai üzenetek sulykolása helyett a könnyed szórakoztatást tűzte ki célul. Vagy, ahogy maga Makk nyilatkozta később:
Ma ugyanezért működik: lenyűgözőek a díszletek és a kosztümök, tökéletes arányban keveri a humort és a romantikát, és a magyar színjátszás óriásai mutatnak be benne jutalomjátékot.
Via: NFI / Wikipedia
