1. A film az 1990-es olasz Mindenki jól van remake-je

Giuseppe Tornatore 1990-ben bemutatott drámájában (amelynek a zenéjét Ennio Morricone komponálta) Marcello Mastroianni játszotta a becsületben megőszült operarajongó anyakönyvvezető nagyapát, Matteo Scurót, aki elhatározza, hogy felkeresi a gyermekeit és az unokáit, mivel azok felé se néznek. Nápolytól Torinóig beutazza egész Olaszországot, és kozben a hazája olyan arca is feltárul, ami nem kerül az újságok címoldalára és nem látni a televízióban – ráadásul a gyerekei élete is nagyon különbözik attól, amiről Matteónak eddig tudomása volt...

2. A remake főhőse Olaszország helyett az USÁ-t utazza be keresztül-kasul 

Az amerikai verzióban Frank Goode (őt alakítja Robert De Niro) egész életében keményen dolgozott egy huzalgyárban, hogy családjának mindent meg tudjon adni. Nyugdíjasként, a felesége halála után ébred rá, hogy túl kevés időt töltött gyerekeivel, így itt az ideje, hogy változtasson. Mivel gyermekei nem akarják őt meglátogatni, mert annyira lefoglalja őket a saját életük, Frank úgy dönt, hogy majd ő keresi fel meglepetésszerűen mindegyik csemetéjét, akik közül van, aki New Yorkban, van, aki Las Vegasban él. Az időközben felnőtt gyerekek (akiket olyan neves sztárok alakítanak, mint Drew Barrymore, Sam Rockwell és Kate Beckinsale) viszont

egyáltalán nem örülnek az apjuk  felbukkanásának, sőt, komoly hazugságspirálba keverednek miatta, és egy tragédiának kell történnie ahhoz, hogy újra egyesüljön a család...

3. Eredetileg úgy volt, hogy Bradley Cooper is benne lesz a filmben

Még egy videófelvételt is készített magáról, hogy részt vehessen a meghallgatáson, és az övé lehessen Robert Goode szerepe (a karakter apját alakító De Nirót ezen a felvételen Bradley Cooper anyja játszotta el), de végül Sam Rockwell lett a befutó.

4. Ez Robert DeNiro kedvenc filmje

Egy 2015-ös interjúban arra kérték De Nirót, nevezze meg a kedvenceit a hihetetlenül gazdag filmográfiájából. A sztár kezdetben makacskodott, de végül kötélnek állt, és bevallotta, hogy van azért egy bizonyos projekt, amelyet a többi fölé értékel az életművében:

Nem mondom, hogy ez a legjobb, de ez egy olyan film volt, ami sokat jelentett nekem. A Mindenki megvan. Kirk Jones rendezte. Egy apáról szól, aki elhidegült a gyerekeitől, de rászánja magát egy nagy utazásra, hogy megpróbáljon újra kapcsolatba lépni velük.

Sosem találnád ki, melyik De Niro kedvenc filmje – a sajátjai közül

A színész nagy nehezen elárulta egy újságírói kérésére, ha pedig nem a sajátjairól van szó, akkor régi klasszikusokat sorol.

Tovább

5. A filmben felbukkan a Donnie Darko nyúlmaszkja is

Abban a jelenetben, amikor Rosie (Drew Berrymore) és Frank (Robert De Niro) együtt vacsoráznak, a figyelmes nézők megpillanthatnak a háttérben egy nagy fémmaszkot, amelynek két hosszú nyúlfüle van, és a falra van kiakasztva, közvetlenül a nyitott ajtó mögött. Ez a lakásdísz nem más, mint a Donnie Darkóban látható nyúlmaszk, azaz egy kikacsintás arra, hogy Jake Gyllenhaal kultfilmjének Drew Barrymore volt az egyik producere és szerepelt is benne.

6. Paul McCartney írta a film betétdalát

Miközben az 1990-es eredeti változat zenéjét Ennio Morricone komponálta, a remake-nek sem kellett szégyenkeznie a filmet kísérő dallamok terén: Paul McCartney ugyanis kifejetetten a Mindenki megvanhoz írta az (I Want To) Come Home című balladáját.

7. A film óriási bukás lett, és a kritikusok is lehúzták

A Mindenki megvan nem muzsikált túl jól annak idején a pénztáraknál: összesen csak 15 millió dollárt kapart össze (miközben a gyártási költsége ennél több volt: 21 millió dollár). A kritikusok szinte kivétel nélkül lesújtó véleménnyel voltak róla, és számos negatív cikk jelent meg a azzal kapcsolatban, hogy a film lényegében csak a karácsonyi blockbusterek blőd sztereotípiáiból építkezik – Robert De Niro alakítása azonban számos lapban dicséretet kapott. Szerinte egyébként okkal bukott meg a film a mozikban:

Pocsék munkát végeztek a promóció és a forgalmazás terén. A Miramaxot ugyanis ez idő tájt adta el a Disney.

8. Mit írt a Mindenki megvanról a Filmvilág?

Fekete Tamás egy rövid, de annál spoileresebb cikket kanyarított a patinás szaklap 2010/3-as számába, amelyben arról kesereg, hogy a remake ezúttal sem tudta felülmúlni az alapművet:

Míg Tornatore keserű drámája szürreális betéteivel, álomképeivel, keserédes nosztalgiájával, valamint nyíltan és büszkén vállalt utalásaival Fellini örökségét folytatta (mindenekelőtt az Amarcord párás szemű nosztalgiáját), addig az angol Kirk Jones első filmjéhez, az általa írt és rendezett Lottózsonglőrökhöz képest finoman hangolt, és szándékoltan derűs melankóliával kezelt családegyesítő road movie-t faragott az eredeti műből. A remake-ben azonban nem csupán a hangvétel, hanem a karakterek is jelentős változáson mentek keresztül: a hazugságokba és látszatvilágba menekült gyerekeknél és a be nem váltott ígéreteknél lényegesebb az egymásra találás öröme és a biztos anyagi jólét.