Benedict Cumberbatch nem csak kódokat tör fel, de Alan Turing tragédiáját is közelebb hozza.
1. A forgatókönyv
A film felépítése maga is egy rejtvény, amit a nézőnek kell dekódolni. A forgatókönyv folyamatosan ugrál az idősíkok közt: hol Turing (Benedict Cumberbatch) Bletchley-ben töltött időszakát látjuk, hol a halála előtti utolsó napokat, hol pedig a gyerekkorát, amikor beleszeretett Christopher Morcomba és a titkosírásba. Ezekből a részletekből áll össze, hogy ki is volt Turing, és mit, miért tett. Miként a film forgatókönyvírója, Graham Moore mondja:
„Alan Turing a kódok, rejtvények és játékok megszállottja volt. Azt akartam, hogy az egész film egy »kódjátszma« legyen, ahol a rejtvény megfejtése maga Turing elméje.”
2. A legjobb nyelvész
Amikor Dennison parancsnok (Charles Dance) azt mondja, hogy „a múlt héten az ország egyik legjobb nyelvészét küldtem el. Jobban tud németül, mint Brecht”, akkor valószínűleg J. R. R. Tolkienre, A hobbit és A Gyűrűk Ura írójára utal, aki az édesanyjától tanult meg németül.
1939 januárjában Tolkient megkérdezték, hogy nemzeti vészhelyzet esetén hajlandó lenne-e a Külügyminisztérium rejtjelezési osztályán dolgozni.
Ő igent mondott, és március 27-i kezdettel valószínűleg részt vett egy négynapos tanfolyamon a Külügyminisztériumban. 1939 októberében azonban közölték vele, hogy szolgálataira nem lesz szükség, így végül soha nem dolgozott rejtjelezőként.
3. Christopher
A film egyik megható pillanata, mikor Turing elmeséli, hogy a kódtörő gépet Christophernek nevezi el (az első szerelme után, de ezt mások nem tudják). Csakhogy ez egyáltalán nem így történt a valóságban: a gépet Bombe-nak (Győzelemnek) hívták. A filmbeli névadás a forgatókönyvíró, Graham Moore ötlete volt, mivel van egy elmélet a történészek közt, miszerint Turing számítógépek és mesterséges intelligencia iránti rajongása Christopher Morcommal való barátságából eredt, amely korán véget ért, amikor Morcom 18 évesen tuberkulózisban meghalt.
„Turing sokat írt arról, hogy vajon lehet-e ezt a technológiát arra használni, hogy életben tartsa az ember elméjét. Azt hiszem, hogy azért dolgozott egész életében a mesterséges intelligencián, hogy visszahozza Christophert.”
- mondta Moore.
4. A James Bond-szál
Bármilyen furcsa, a forgatókönyvíró, Graham Moore egyik fontos forrása a James Bond-regények írója, Ian Fleming volt. Mivel Turing a brit hírszerzéssel és MI6-szel is dolgozott, és ennek nagy részét titokban tartották, Moore információkat keresett arról, hogy pontosan mit is csinált Turing, és milyen szerepe volt a szervezeteken belül. Meglepő helyen talált információkat: Ian Fleming naplójában, aki maga is dolgozott a brit titkosszolgálatnak.
5. A fogsor
Ha nem is mindig hitelesek a Kódjátszma életrajzi eseményei, azt el kell ismerni, hogy bizonyos részletekre nagyon odafigyeltek. Ilyen volt például a főszereplő foga, ugyanis a fiatal Turingot alakító Alex Lawther és Benedict Cumberbatch is műfogsort viselt a filmben, amely pontos másolata Alan Turing saját, 60 éves műfogsorának.
6. A számítógép
Fontos kiemelni, hogy akkoriban egészen mást jelentett a „computer” (számítógép) fogalma: olyan személyt jelölt, aki nagyon jól tudott számolni vagy a számokkal dolgozni. Turing „digital computer”-nek (digitális számítógépnek) nevezte a találmányát, ami egy olyan gépet jelöl, amely úgy működik, mint egy emberi számítógép.
7. Az Apple-logó
A Kódjátszmában lett volna egy jelenet, ami azt a városi legendát mutatja be, miszerint az Apple híres harapott almás logója Turing halálára utal. A matematikus ugyanis ciánmérgezésben hunyt el, a mérget pedig valószínűleg az az alma tartalmazta, amit a holtteste mellett találtak, és amit félig elfogyasztott. A film készítői nagyon szerették volna beletenni ezt a legendát a Kódjátszámába, de mivel semmifajta bizonyíték nincs rá, és Steve Jobs többször is tagadta, végül elvetették az ötletet.
8. Az összeomlás
Benedict Cumberbatch a film egyik utolsó jelentének forgatásakor nem tudta abbahagyni a sírást, és teljesen összeomlott. Később így indokolta ezt:
„színészként vagy akár emberként megszeretsz egy karaktert, és belegondolsz, miket szenvedett el az élete során, és az milyen hatással volt rá.”
Ez is érdekelhet
10 remek életrajzi film a II. világháborúból
Hadvezérek, politikusok, túlélők, feltalálók és rendkívüli hősök, és persze egy bizonyos zsarnok élete a mozivásznon a nagy világégés alatt.
Tovább
