Egy elvetemült emberrablónál csak az rosszabb, ha 23-an vannak

A Széttörvében Shyamalan a pszichothriller határait feszegeti.

Ha valakitől minden alkalommal azt várják, hogy újabb és újabb csavaros sztorival lepje meg a nézőt, az előbb-utóbb belefárad. Valószínűleg ez történt M. Night Shyamalannal is, aki az 1999-es Hatodik érzék sikere után olyan író-rendezőként lett elkönyvelve, akinek filmjeiben egy hatalmas csavar újraértelmezi a látottakat. Igaz, hogy ezzel későbbi filmjei is kacérkodtak, de egyik sem ütött akkorát, mint az említett Hatodik érzék. Ez valószínűleg azért van, mert

Shyamalan remek rendező és rafinált író, akinek erőssége nem feltétlenül a poentírozásban rejlik.

Ezt tökéletesen bizonyítja a 2016-ban bemutatott, Széttörve című filmje.

Az egész egy emberrablással indul: egy férfi elrabol és bezár három lányt, de ez igazából csak megágyaz egy jóval rafináltabb történetnek. Shyamalan

itt nem a végére tartogatja a nagy fordulatot, hanem már az elején ellövi, hogy a későbbiekben ebből építkezzen:

kiderül ugyanis, hogy az emberrablónak (James McAvoy) többszörös személyiségzavara van, és mindegyik másként viselkedik a foglyokkal. A sztori tétje innentől már nem csak az, hogy a lányok megmenekülnek-e, hanem hogy ki is ez férfi, aki fogva tartja őket, és mi is az a „szörny”, ami majd eljön a lányokért.

A film fordulatos forgatókönyve önmagában is működik, de rengeteget hozzátesz McAvoy játéka, aki hátborzongató módon tud pillanatok alatt átlépni egyik személyiségből a másikba. Az sztori szerint a karakternek összesen 23 személyisége van, ebből ugyan nem látjuk az összeset (hogy miért nem, arra is kapunk magyarázatot), de ami felszínre tör, az igazi színészi kihívás és bravúr: van itt olyan, akitől rettegünk, van, akit megsajnálunk, és olyan van is, akit ki lehet nevetni. A film másik nagy nyertese Anya Taylor-Joy, aki az egyik elrabolt lány szerepében méltó partnere McAvoy-nak.

A Shyamalan-univerzum

Apokalipszis a kunyhóban - 6 visszatérő motívum M. Night Shyamalan filmjeiben

A Kopogás a kunyhóban valójában azt a vonalat viszi tovább, amit a Hatodik érzék rendezője közel negyedszázada képvisel.

Tovább

 

A Széttörve már nem a gigantikus fordulatra épít a film végén, hanem újból és újból meglep, és bár itt is van a végén egy nagy csavar, ez igazából nem a sztorit értelmezi újra, hanem annak helyét Shyamalan univerzumában.