Seth Rogen, James Franco, Jonah Hill és a spanjaik az Armageddon kellős közepén találják magukat, ami nekik nem nagy újdonság, de egy kicsit ők is megijednek. Attól, hogy az egészet együtt kell átvészelniük!
Ha eljön a végítélet napja, azt az ember nyilván a szeretteivel töltené: ha nincs családja, akkor a barátokkal, haverokkal. Így van ez a világhírű színészekkel is, akiknél a barátok nem csak barátok, hanem sokszor kollégák, illetve állandó partnerek is. Ezt illusztrálja parádésan az Itt a vége (2013) című hibbant vígjáték, amelyben egy rakás önmaga még hülyébb verzióját alakító hollywoodi képtelen szembenézni a legnagyobb félelemmel – és egymás elviselhetetlen társaságával.
Meglepő módon itt mindenki önmagát, vagyis önmaga seggfej verzióját játssza a saját nevén. Seth Rogen például Seth Rogent alakítja, aki a magától alaposan elszállt James Francóhoz megy szilveszterezni, ahol ott van minden cimborájuk, köztük a kicsit paranoiás Jay Baruchel, a nagyszájú Jonah Hill és a mindig sültparaszt Danny McBride. És aztán beüt a világvége, de szó szerint, megnyílik a föld, kitör a káosz, és ismeretlen erők kezdenek pusztítani, az egyre jobban fogyatkozó társaság pedig ott ragad Franco egyébként menő, de rosszul felszerelt villájában, és lassan, de biztosan mindenki egyre hülyébb lesz – még Emma Watson is a Harry Potter-filmekből! Az egyik legviccesebb kétségkívül Michael Cera mint kokós, hőzöngő nyomi, aki a buli elején már teljesen szét van csúszva, és mindenki utálja, annyira szánalmas, pláne, amikor rámászik Rihannára. Elsőként is hal meg, mikor kitör a bibliai apokalipszis.
A filmnek Rogen nem csak az egyik főszereplője, de forgatókönyvírója, rendezője és producere is egyben, persze állandó alkotótársával, Evan Goldberggel közösen. És ha van igazán elszállt vígjáték, akkor ez az, mert itt tényleg mindent szabad, miután az összezárt haverok egymás agyára mennek. Merthogy itt színészeink egymás szívatására legalább annyi energiát fordítanak, mint a túlélésre. A növekvő nyomás és a csökkenő készletek mellett lassan mindenki levetkőzi a jópofiság álarcát, a „barátod barátja az én barátom is” illúzió megszűnik, és mindenki a másik pofájába vágja a frankót! Meg James Franco pofájába! Ami persze duplacsavar, mert az önmagukat játszó színészekről csak sejtjük, mit gondolnak valójában, de csak nem mondanának egymásnak ilyesmit, csinálnának egymással ilyesmit! Legfeljebb, ha eljön a világvége!
