Köszönöm a tippet, de Nem, a 2022-es legújabb verzió sajnos nincs fent, pedig én pont ezt keresem. A régi verzió Venczel-Oszter párossal fent van, azt láttam anno.....de nekem ez az új verzió sokkal jobban tetszik. De köszönöm a segítő készségét.

Szép és szórakoztató adaptáció lett!

videa.hu-n fent van

Hol lehetne újra megnézni ezt a valóban varázslatos filmet? Részleteiben, meg-megállítva nézném újra annyira bábulatosak a szereplők, dialógusok, díszletek, ruhák...minden. ?

Javaslom, vagy javasolnám, hogy nézd meg minél előbb, és meg fogsz lepődni, állítom! Arina valóban nem vonzó, mint nő, hogy felettébb finoman fejezzem ki magam, és Pásztor Erzsi ezt remekül alakítja, amint Bujtor is hozza magát olyan eldugott macsóként valahol egy istenháta mögötti orosz faluban, de ettől még a románcuk roppant érdekes, és valahol emberi is... Azért voltam kénytelen írni, hogy javasolnám, mert reális esélyt nemigen látok, hogy a közeli jövőben műsorra tűzzék. Bár ki tudja, nem olvassa-e valamelyik illetékes a hozzászólásainkat, és az ő fülébe is sikerül ennek révén elültetni a bogarat? Meg a közönségszolgálatnál is lehetne reklamálni, hogy simán beleférne, mint Gál István egyik alkotása, akiről mellesleg azt hiszem méltatlanul kevés szó esik már jó ideje, pedig meg vagyok győződve róla, hogy ő időtálló alkotásokat tudott létrehozni, (ellentétben egyes a korban sztárrendezőkkel, akiknél ebben biztosak voltak a szakértők, ma meg nemigen érdekelnek szinte senkit, legfeljebb a sznobok ajnározzák őket továbbra is.) De hát már a Bibliában meg vagyon írva: "Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók."

Annyiban kiegészíteném Gyuri a hozzászólásodat, hogy a filmben szereplő Ó Ida apja és maga Ida is nem konkrétan tartoztak az úri világba mert az apa kereskedő volt. Tehát polgár. Persze gazdag, nagyon gazdag de nem igazi úr. ettől függetlenül persze egy gazdag kereskedő is nevelhette a lányát úri kisasszonynak abban a világban. Valahogy olyanok voltak ők mint egy példádnál maradva a Buddenbrook család Thomas Mann regényében. Ők sem voltak igazi urak "csak" gazdagok. Ha már szóba került nálad Thomas Mann és a "Trisztán" én látni vélem Ida fején az aranykoronát. Aki ismeri azt a novellát tudja miről van szó. Amikor Ida férje a másik szobában beszélgetett és meghallotta amint a felesége zongorázik az ajtóban állva nézte és gyönyörködött benne. És Ida fején ott volt az aranykorona. Gyönyörű jelenet volt!!!

De, hogy kritizáljalak is Gyuri annyi mindent összeírtál és annyiféle irányban, hogy az ember hirtelen azt se tudja mire reagáljon. Bár lehet, hogy nem is kell reagálni. Leírtad a gondolataidat ami szintén egy fórum reszortja nemcsak a beszélgetés.

wolfat: Felkeltetted az érdeklődésemet az említett filmmel kapcsolatban csak az a baj, hogy először a tartalmat olvastam el ami alapján elképzeltem Arinát aztán látom, hogy Pásztor Erzsi játssza a szerepet. Ő elég illúzió romboló mint szerelmes asszony. Pásztor Erzsi egy durva, közönséges, buta, részeges szerepeket szokott játszani és nem tudom elképzelni mint egy szerelmes asszonyt. Bujtor Isti pedig a férfi? Ők szeretnek egymásba? Erzsike vagy 20 évvel idősebb. Szóval jó film lehet a tartalom alapján és ahogy dicsérted is de a szereposztás az... az elég snassssssssssssssssssssssszzzzzz.

"Hátha leadja valamikor az M5 vagy a Duna World." Szkeptikus vagyok. Több, mint tíz éve, amikor újra adták. Nem tudom, melyek a válogatás szempontjai náluk; mintha egy nagy pakliból válogatnának, és ami ebbe egyszer nem került bele, az kimarad. A film egyébként a bűnbakképzés - talán ez a kifejezés is megfelelő - anatómiáját adja, de nem mesteri, hanem művészi szinten. Megértem, ha ez a téma sokakhoz nem áll közel, én remekműnek tartom, a szereplőktől kezdve a dramaturgián át a helyszínekig minden el van találva benne.

Amikor az ember belekezd a "mondókába" nehéz pontot tenni...:-) Bocsi.

Meg sorolhatnám sorban de aki látta azt csak untatnám aki meg nem azt meg pláne:-) Szóval jó film...jó lenne újra és újra látni!

Igazság szerint nem ismerem az Ön által említett filmet de itt a port-on és az imdb-n utánanéztem (olvastam a hozzászólását is a film oldalán)és igen, értem. Egy tipikus példa arra, hogy a rendező nem követi szolgalelkűen az adott művet ("nyersanyagot") hanem hozzányúl... Aztán ez kinek tetszik kinek nem, mennyire nyúlt hozzá mennyire nem (a mérték) az már más kérdés de mindig bosszantó amikor egyesek egy-egy film fórumában azzal jönnek rögtön, hogy elkezdik méricskélni a könyvhöz. Én ezt soha nem tettem. Mindig külön választottam. Ezért is van az, hogy sokaknál ha a könyv előtt a filmet látják már utána (tehát a film után) vagy el se olvassák a könyvet vagy ha igen unalmasnak találják. Ha meg a könyvet olvassák előbb a filmben találnak hibát (amit persze okvetlenül megnéznek persze). Szerintem ez a "méricskélés" hülyeség. Külön kell választani a kettőt. Persze jogállamban élünk mindenki azt csinál amit akar, joga van hozzá:-) Felkeltette az érdeklődésemet ezzel az Ön által említett filmmel. Jó film lehet. A könyv nem érdekel mondjuk mert oroszoktól "csak" Lev Nyikolajevicset olvasok de a film az érdekes lehet. Hátha leadja valamikor az M5 vagy a Duna World. Vagy az M3 de ahhoz okostévé kell az meg majd csak tavasszal lesz, ha lesz. Szóval nagyjából egyet is értünk:-) Valahol olvastam, hogy a rendezők amúgy nem szeretnek könyvből forgatni mert alapból megköti a kezüket. Jobb az eredeti forgatókönyv. Az a legjobb. De ott van Hitchcock aki ugye forgatott könyvből de nagy bátran alaposan megváltoztatta. Érdekes a Szédülésnél senki sem jön azzal, hogy jobb a könyv... Senki, mert a könyvet nem is ismeri senki. Egyébként kár a filmváltozatokat leszólni (nem Önre értem nyilván hanem akik alapból azzal jönnek, hogy jobb a könyv) mert pl... itt van a Büszkeség és balítélet. Az azóta van olyan nagy becsben (a könyv) amióta kijött a sorpzat meg a Keira-s féle filmváltozat pedig maga a könyv már megjelent évtizedekkel korábban! Ebből azt akarom kihozni, hogy egy-egy könyvnek nagyon jó reklám ha film készül belőle... Egyesek meg lehordják a filmváltozatot (most nem a Büszkeségről van szó hanem általában!) miközben ha az nem lenne nem is tudnák, hogy az eredetije könyv. És állítom ezeket úgy, hogy szeretek olvasni. Éppen azért merem bátran "kritizálni" a könyvet mert szeretek olvasni. Szóval egyetértünk. Jó ha a rendező hozzányúl a könyvhöz csak az a kérdés, hogy mennyivel és milyen módon. De hozzá kell nyúlnia! Az "Ida regényét" évente kétszer-háromszor leadhatná a Magyar Televízió (köztévé) és akkor a nézőbe forrna úgy mint az Abigél vagy a Fekete város, Linda stb. Március 15, augusztus 20, karácsony. Szerintem egy korszakalkotó, legendássá váló film született 2022. december 23-án! Az a fontos, hogy a filmet vetítsék a főszerepet játszó Mentes Júliát pedig foglalkoztassák sűrűn mert hatalmas tehetség! Költőien kifejezve lírát vitt a filmbe. Olyan légiesen mozgott, beszélt, hogy az...még most is emlékszem rá. Bennem van a játéka. Pedig akkor egyszer láttam 23-án. Eddig. Eddig...hiszen eddig egyszer adta a tévé. Nagyon jól átadta annak az úri világnak az úri kisasszonyát (persze az úri világ átadása az egész stáb érdeme!) és bizonyítékát adta, hogy attól mert valaki az úri világba tartozik (születik) attól még lehet rendes ember! Az volt a kommunizmus hibája, hogy mindenkit egy kalap alá vett. Ha úr akkor gazember. Nem! Nem mind! Persze, hogy a többség az. Ida apja is egy lump volt. Persze. De nem minden úr gazember. Nagyon jó film. Teljesen átadja azt a világot. Hiteles a játék. És ez a filmek lényege. Higgyük el, hogy amit látunk az nem csak egy film hanem a valóság. Persze ez illúzió de a filmnél ez a lényeg. Olyan mint a bűvész. Ha azt érezzük, hogy a színész csak odaállt és eljátszotta amit mondott neki a rendező az rossz film. Ennél a filmnél én legalábbis úgy éreztem, hogy nem is volt rendező! Goda Krisztina. Hanem a szereplők spontán játszottak. Egyszerűen jöttek egymás után a jelenetek. És akkor jó egy film ha a néző ezt érzi. Én legalábbis ezt éreztem. Az is egy jó jelenet volt amikor Idát kicsapták az apácáktól és miután hazament és benyitott az apjához ott milyen felszabadult muri zajlott. Spontán.

Nagyobbrészt egyet értek a hozzászólásaiban írtakkal. Amelyikre reflektálok, azzal a legkevésbé, de inkább azt teszem hozzá: örülök, hogy ilyen tartalmas véleménycsere zajlik a filmről -, végülis ez a lényeg. Illetve a kiegyezés utáni korszak témához csak annyit: abban egyetértünk, hogy 90 előtt és után is voltak és vannak szakmai túlzások a megítélésében. Egyszer majd talán kialakul valamilyen egyensúly!
Külön figyelemreméltónak, sőt nagyon tanulságosnak találtam a fejtegetését arról, a megfilmesítéseknél mennyire kell a forgatókönyvírónak meg a rendezőnek az eredeti műhöz igazodnia. Lényegében egyet értek, hozzátéve, hogy nincs biztos recept, meg kicsit műve válogatja, mennyire lehet, érdemes hozzátenni az eredetihez, mennyire nem. Ezzel kapcsolatban osztnám meg az egyik érdekes tapasztalatom, amely azt hiszem, szintén nem tanulság nélkül való. Az elsüllyesztett tévéfilmek közé tartozik a "Naponta két vonat" című alkotás Gál Istvántól. (Ha az öt legjobb általam valaha látott filmet kellene megneveznem, ezt nem tudnám kihagyni, persze tudom, elfogult vagyok. Onnan is, hogy amikor másoknak, köztük komoly műértőknek is a figyelmébe ajánlottam ezt a filmet, szinte senki sem találta igazán különlegesnek.) De a felvetett szempontjaihoz kapcsolódva, ami igazán érdekes: Gál István "verziója" sokkal jobban ki van bővítve, mint az eredeti Gorkij-novella, valamint ennek az orosz filmváltozata és szerintem mind a kettőnél toronymagasan jobb! Mintha csak apropó lett volna számára a saját filmje megalkotásához az eredeti, ami azoknál sokkal jobb lett - legalábbis szerintem. Ilyen is van.

Még annyit, hogy az Idát játszó színésznő (Mentes Júlia Virginia) kitünő választás lenne egy Erzséber királynéról készült sorozatban! Olyan a fellépése, a kiállása, a beszéde, a stílusa, a hozzáállása, hogy úgynevezett kosztümös filmekben és sorozatokban kb. 20-25 évig egyre-másra játszhatná a jobbnál jobb szerepeket! Nagyon jó alany. Itt persze "rögtön" megszólalhat a kisördög, hogy...igen de milyen lenne pl. egy ma játszódó filmben? Ezt nem tudom egyenlőre elképzelni róla, ez igaz...de kosztümösben ő lenne az Isten, az Istennő!

Még annyit...olvasgatom itt a korábbi hozzászólásokat..., hogy az úgynevezett "boldog békeidők" megintcsak egy olyan történelmi fogalom ami igaz is meg nem is.

1867 és 1914 közötti évekre értették Magyarországon és az úgynevezett úri világ szemében ez az is volt. De a parasztság (a szegényparasztság, mert a kulák is paraszt de ő más!) és a megszülető munkásosztály szemében ezek az évtizedek a sztrájkokról, az éhezésről, a vég nélküli robotról, a kizsákmányolásról, a parasztfelkelésekről, stb...szóltak.

A történelem nem egzakt tudomány tehát két oldala van mint az éremnek...

Meg kell nézni egy a rendszerváltozás előtt kiadott középiskolai történelmi térképet ahol a dualista Magyarország térképén be vannak jelölve a sztrájkok, a parasztfelkelések... de a mai iskolai térképeken ennek nyoma sincs. Vagy ott van egy Frankel Leó, egy Stromfeld Aurél, egy Zalka Máté akikről annakidén tanult az ifjúság "ezerrel" míg ma nem is léteznek. Persze ez oda-vissza működik...

A lényeg, hogy voltak "boldog békeidők" de...már akinek.

Három dologra hívnám fel a figyelmet...

1.
Amikor egy könyvből filmet készítenek sokan rögtön elkezdik hasonlítgatni egymáshoz a kettőt de ez hiba. A könyv az könyv a film pedig film. Mindkettő szellemi élményt nyújt de mást-mást a könyv és mást-mást a film. A kettőt nem szabad összehasonlítani. A legjobb filmek először is eredeti forgatókönyvből készülnek (tehát ahol az alapanyag nem könyv) másrészt ha a filmes mégis a könyvhöz nyúl akkor csinálja jól ha az eredetiből (a könyvből) meg is hagy részeket, el is vesz és hozzá is tesz. Ugyanis nincs unalmasabb az olyan filmnél ami teljes mértékben a könyvet követi! Hozzá kell tenni, el kell belőle venni és meg kell belőle hagyni. Természetesen a mérték fontos...

2.
Az "Ida regénye" című szépirodalmi alkotás Gárdonyi Géza műve. A szerző ma is népszerű az olvasni szeretők körében hiszen a történetei mentesek a túlzott filozófálástól ("agyalástól"), töménytelen mennyiségű leírástól de sok-sok párbeszéddel fűszerezi a mindig érdekes, izgalmas, tanulságos mondanivalóját. Aki szeret olvasni ismeri Gárdonyit és sokan szeretik is. Én is.

A II. Vh előtti filmváltozatot nem ismerem. Nem tudok hozzászólni.

A 74-est ismerem. A képi világa eléggé borzalmas (a külső helyszíneken forgatott jelenetek vagy a kópis vagy nem tudom mi miatt de borzalmasak), a belső jelenetekből pedig süt a klasszikus tévéfilm világa ami elég illúzióromboló. Látszik, hogy volt egy studió ahol felépítették a díszleteket és a szereplők eljátszották amit a rendező mondott nekik. Az egész művi...nem természetes. PEDIG AZ A JÓ FILM AMIT HA A NÉZŐ NÉZ KÖZBEN ELFELEJTI, HOGY "EZ CSAK EGY FILM" ÉS OLYAN AZ EGÉSZ MINTHA A VALÓSÁGOT LÁTNÁ MERT ANNYIRA TERMÉSZETES AZ EGÉSZ!!! Ez erre a tévéfilmre nem igaz... A szereplők beszéde modoros, nem természetes, "csinált", az egészen látszik, hogy megvolt adva, hogy mit kell csinálni ők meg megcsinálták, eljátszották. Ez a "hozzáállás" egyébként sok-sok MAGYAR filmre igaz. Az oka az, hogy a magyar színész eredendően színházi színész és a filmben csak mint vendég lép fel... Külföldön a két szakma két külön világ. Mindegy. Ez a "téma" messzire vezetne. Külön érdemes még pár szót szólni Venczel Veráról aki kivételként erősíti a szabályt tehát ő bár színházi színész volt DE értette a film világát. Ha ő nyugat-európában születik ő lett volna Audrey Hepburn utóda. De mindegy ez is... A lényeg, hogy ekkor már ő is túl volt pályája csúcsán és ő is csak kinlódott. Mesterkélt volt a stílusa és nem jött át a játékából az a fokozódó szerelmi tűz ami a december 23-án látott Idából átjött!

És itt rá is térnék a december 23-án látott filmre...

3.

Gyönyörű film volt! Tett is hozzá a regény sztorijához, vett is el belőle, meg is tartott belőle! A két főszereplőt életemben most láttam először (és egy-két mellékszereplőn kívül szinte mindenkit)...például most tudtam meg, hogy néz ki (jól!) Leonardo Di Caprio magyar hangja Hevér Gábor. Jó volt, hogy nem az unalomig ismert színészek jöttek hanem újak. Legalábbis nekem... Izgalmas, érdekes volt a sztori. A jelmezek, a díszletek, a helyszín kitünő. A néző elhitte, hogy amit lát az nem egy film hanem maga a valóság! A valóságot látjuk mert valaki felvette az egészet kamerával. Az ilyen film a jó film ami elhiteti a nézővel az illúziót! Mert a film illúzió! Eger nagyon jó választás volt. Az Idát játszó színésznő nagyon aranyosan tudott nézni, beszélni (illegni-billegni...olyan úri kisasszonyosan mint azon kor dámái), volt humor is a cselédlány révén és az ehetetlen sütemények révén és látszott, hogy a szereplők is élvezték amit csináltak. Olyan volt a hangulat mint az Abigélben! A végén ahogy Csaba a karjába vette a nejét és finoman célzott a súlyára az elfogyasztott sütemények miatt az fenomenális volt! Vagy amikor a nézőt figyelembe vették amikor Ida és az orosz pénzeszsák beszéltek egymással a többiek előtt akkor ott helyben lefordították a szöveget élőszóban amikor pedig kint az utcán beszéltek feliratozták hiszen nem kötelező a nézőnek franciául értenie! Lehetne sorolni vég nélkül... A zongorázása Idának a többiek előtt olyan volt mint Thomas Mann "Trisztán" című elbeszélése. Tele volt lírával és fennkölt érzelmekkel. Nagyon szép volt. Vagy ahogy Ida nézte magát a tükörben életében először meztelenül...az a rácsodálkozás, de büszkén! Vagy a szállodában a borravalóra való finom célzás... Vagy Bata Éva jelenetei... Kovács Lehet... Nem is folytatom mert minek? Aki látta úgyis tudja. Én személy szerint csak abban bízom, hogy a Magyar Televízió (a köztévé) ezt a filmet nem fogja eldugni a raktár mélyére hanem újra és újra műsorára fogja tűzni ünnepekkor, jeles napokon, főműsoridőben mert a régi legendás sorozatainknak, filmjeinknek (szándékosan egy példával sem jövök) méltó folytatása a 2022. december 23-án bemutatott Ida regénye!

Köszönöm! Igen nagy különbség volt az 1867-1914 , valamint a két vh. közti időszak között, l. elsősorban Krúdy Gyula szinte összes, valamint Márai Sándor egyes írásait. „Számomra ő volt az utolsó emberi kapcsolat azzal a másik Magyarországgal, amelynek embersége, műveltsége, jellemes magatartása már csak emlékbe maradt. (…) – ő volt a magyar „úriember”, tehát nem a hencegő, uraskodó dzsentri, hanem a tanuló, helytálló, jellemes ember, akinek a szava, kézfogása teljes értékű. A szó erkölcsi értelmében volt úriember" - írta Márai egyik megemlékezésében. A legrövidebben talán ezzel az idézettel lehet kifejezni, amit ő a boldog békeidőkben becsült. Hogy némileg idealizált képe volt a Monarchiáról? Biztosan, mégis a polgárság számára ez volt az erkölcsi trend, amit követni illett.

"Boldog békeidők" - nek az 1867 - 1914 közötti időszakot nevezték.
(Mondhatni, a dualizmus időszakát, s ennek az időszaknak vetett véget az első világháború kitörése.)

Én eddig úgy tudtam, hogy a "boldog békeidőknek" a két világháború közötti korszakot nevezik. De itt a korabeli ruhákból itélve bizony sokkal inkább a századforduló időszakát látjuk, még jó pár évvel az első VH előtt.
Ha valaki pontosabb dátumot ir, elfogadom.

Nekem is tetszett a film. Az előttem szóló pozitív értékelésekben egy sem volt olyan, amellyel - ha nem értettem maradéktalanul egyet -, ne méltányoltam volna, de nagyobb részük helyettem írta, amit írt. Amit még nem említettek, legfeljebb körülírva, a film kiválóan adja vissza a boldog békeidők hangulatát.

A hangsúlyok talán egy kicsit máshova kerültek, ennek ellenére, szerintem, Gárdonyinak is tetszene. 10/10

A csodálatosan író Gárdonyi megérdemli, hogy ma is - s akár harmadjára is - filmre vigyék írásait, és eljussanak szélesebb közönséghez, a mai fiatal generációhoz is.
A film természetesen más eszközökkel dolgozik, mint az írás, így a változtatások érthetőek, teljesen elfogadhatóak. Véleményem szerint a regény szépségéhez méltó film született, remek színészekkel.